A legtöbb ember mindig mindent helyzetet uralni akar, ellenőrzés alatt tartani. Minden embernek megvan erre a célra a saját hatalmi drámája.

Ha ezt a hatalmi drámát fel tudjuk ismerni, akkor elkezdődik a gyógyulás, a felszabadulás folyamata. Ahhoz, hogy meg tudjunk szabadulni az EGO irányítása alól elengedhetetlen, hogy szembenézzünk azzal, akit önmagunknak hittünk.

A hatalmi drámára azért van szüksége az embereknek, hogy mások figyelmét kicsikarva energiát nyerjenek önmaguknak, ahogy az a Miért harcolnak az emberek egymással? című cikkemben is írtam.

Menjünk vissza a gyermekkorunkba, ahol ez a hatalmi dráma megszületett. Ha megtaláljuk a gyökerét, akkor már könnyebb kordában tartani. A szüleinknek nagyon fontos szerepe van abban, hogy gyermekként kialakítottuk és alkalmazni kezdtük a drámát. A szüleink jó eséllyel rajtunk is használták saját drámáikat, hogy energiát nyerjenek tőlünk, így nekünk is ki kellett fejleszteni egy eszközt energiánk visszanyerésére.

 

A hatalmi drámák alkalmazása szerint négy típusba soroljuk az embereket:
  • vallató
  • megfélemlítő
  • szegény én
  • zárkózott

Azok, akik a vallatás eszközét használják kérdéseket tesznek fel azzal a céllal, hogy valami hibát találjanak, amit aztán a másik szemére vetnek, bírálhatnak. Egy ilyen ember számára sosem lesz elég jó, amit eszel vagy mondasz. Mindenben talál kivetni valót, hogy kritizálhasson. Ha belemész a drámába félénkké válsz, egyfolytában a vallatót fogod figyelni, hogy mit tesz vagy mit gondol, nehogy valami olyat tégy, ami nem felel meg neki. Ezáltal alárendeltté válsz és már át is adtad az energiádat.

Akik a megfélemlítést alkalmazzák, azok durva szavakkal vagy tettlegességgel akarják felhívni a figyelmedet. Fenyegetnek, így kénytelen leszel figyelni rá, nehogy valami rossz dolog történjen veled. Megfélemlít téged és te figyelni fogsz minden egyes lépésedre, hogy megfelelj neki, mert félni fogsz a testi és/vagy lelki bántalmazástól. Innentől kezdve az energia már nem a tiéd.

Ez a két típus agresszívan alkalmazza az energiáért folytatott küzdelmet. Most nézzük meg a másik két típust, melyek passzívan, az emberek érzéseire alapozzák az energia megszerzését.

A szegény én típusú ember folyton panaszkodik, sajnáltatja magát. Elmeséli, hogy milyen szörnyű dolgok történnek vele és hogy mennyire tehetetlen, valódi áldozattá vált és csak te segíthetsz. Ha viszont nem segítesz, akkor a szörnyűségek a te lelkeden száradnak majd. Ez a típus a bűntudatod felkeltésére törekszik és abban a pillanatban, hogy ez megtörtént, már el is lopta az energiádat.

Végül vizsgáljuk meg azt, aki a zárkózottság mögé bújik. Az ilyen ember keveset mutat önmagából, titokzatosnak és elérhetetlennek láttatja magát, hogy ezzel keltse fel az érdeklődésedet. Ha ez megtörtént, akkor sem nyílik meg feléd, inkább csak csepegteti az információkat, hogy erőfeszítéseket tégy annak megfejtésére, hogy ki is ő valójában. Erőfeszítéseid megadják neki azt, amire vágyott, az energiádat.

Hogyan függnek össze ezek a hatalmi dráma típusok egymással?

A vallatók hozzák létre a zárkózottakat, a zárkózottak pedig a vallatókat. A megfélemlítők hozzák létre a szegény én-t és fordítva, vagy ha ez nem jön össze, akkor egy újabb megfélemlítőt.

Ha mindenki újraélné a gyermekkorát a tudatosság szempontjából vizsgálva, akkor megértené, a bekövetkezett események okát és okozatát a hatalmi drámán keresztül.

Aki részletesebben szeretne foglalkozni a témával, annak javaslom James Redfield A Mennyei prófécia című könyvét.