A kutatók buddhista szerzetesek közreműködésével vizsgálták, a meditáció hatásait.

 

A kutatók és a buddhista szerzetesek is azon vannak, hogy megértsék az emberi lélek működését. A kutatók kísérletezéssel, míg a buddhista szerzetesek meditációval. Buddha megértette, hogy az ember szenvedésének olyan oka van, amelytől igenis meg lehet szabadulni! A meditáció az élet megismerését is szolgálja.

A kutatók a test és a lélek kapcsolatát, az agy rendkívüli alkalmazkodóképességét igyekeznek feltárni. Buddhista szerzeteseket MRI vizsgálatnak vetettek alá. A szerzetesek feladata az volt, hogy 30 percenként váltsanak a normál és a meditatív állapot között, miközben a figyelemre irányuló feladatot kellett megoldaniuk. A feladat abból állt, hogy színek neveit jelenítették meg előttük, de eltérő színmegjelenítésekkel. Például: „kék” piros színnel írva, vagy „sárga” zöld színnel írva. A kísérlet tárgya a figyelem.

Azt vizsgálták, hogy a meditáció hatásai között szerepel-e a koncentrációs képesség javulása?

A válasz egyértelmű: IGEN! A buddhisták szerint a figyelem az összpontosítás állapota, a meditáció alatt egyetlen pontra koncentrálnak. Ha érzik, hogy elkalandozik a gondolatuk, egyszerűen visszairányítják a figyelmüket az adott pontra.

Ez különbözik attól a meditációtól, mikor önmagunk felé fordulunk. Az éber jelenlét ugyanis nem csak a figyelem összpontosításáról szól, hanem az érzelmeken való uralkodásról is, az éber jelenlét a tudat kitágítása, határtalanná tétele. Ez nem azt jelenti, hogy az érzelem kiváltódását meg tudjuk akadályozni, arra senki nem képes. A kutatók kísérletei bebizonyították, hogy aki rendszeresen meditál, az gyorsabban képes megnyugodni egy felkavaró érzelem után.

A meditáció hatásai között szerepel az érzelmek szabályozása, lehet ez a boldogságunk valódi kulcsa.

„Az önmagunk felé fordulás oka lehet például a harag vizsgálata. Ha megütnek egy bottal, akkor haragra gerjedünk. 3 tényező van jelen: a bot, a botot markoló személy és az indulat, ami ütésre késztette. Soha nem a botra fogunk haragudni, hanem arra, aki ütésre használta. Pedig, ami ütésre késztette a személyt, az indulat. Tehát az indulattal van problémánk, nem az adott személlyel. Így indulatra indulattal reagálni nem a megfelelő módszer.”

A meditáció stresszoldó hatása is bebizonyosodott a kísérletek során. A kortizol nevű stressz hormon termelődését például a mások megítélésétől való félelem indítja el. Mikor a félelem aktiválódik, folyamatának nem vagyunk tudatában, automatikusan reagálunk így bizonyos helyzetekben. Ennek orvoslására is alkalmas a meditáció, melyben az automatikus tevékenységeket tudatossá tesszük. Példa erre az a meditációs folyamat, mikor az automatikusan működő légzésünk folyamatára figyelünk. A belégzés menetére, ahogy a mellkasunk emelkedik, majd a kilégzésre. Az automatikus folyamatok tudatossá tétele már elég a boldogság érzéséhez.