Életünk nagyjából egyharmadát alvással töltjük, vagy legalábbis megpróbálunk pihenni, hogy kihasználjuk a másik kétharmadot az ébrenlétben.
Ideális esetben ez az állapot fiatalító, és kellemes álmok kísérik, lehetővé téve a szervezet számára, hogy eltávolítsa a nap folyamán felhalmozódó összes méreganyagot.
De mi van, ha visszakaphatnád egy részét ebből az időből, vagy produktívabban használhatnád fel, miközben a mély alvás regeneratív előnyeit is élveznéd?
Ne aggódj, ez nem valami új biohackelési módszer bizarr, időszakos szunyókálásokkal, hanem inkább egy álomjógaként emlegetett módszer. A neve ellenére az álomjóga nem az ászanák ábrándozására tett kísérlet, hanem arra, hogy meditatívan felfedezzük elménk számtalan szintjét.
Állítólag számos megvilágosodott, spirituális mester elérte élete során egy végtelen tudatállapotot, amelyben megőrizték tudatosságukat, miközben hagyták testüket pihenni éjszaka. Ezek a guruk az élet minden percét kihasználták, hogy felfedezzék belső szentélyeiket, és bejárják a tudat legmélyebb barlangjait.
Más kortárs álomállapot- felfedezők, vagy ahogy néha nevezik őket oneironauták, megkísérelték feltérképezni az elme topográfiáját a keleti filozófia alapján, nevezetesen John C. Lily. Lily pszichés felfedezései az érzékszervi megfosztottság elszigetelő tartályának kifejlesztéséhez vezettek, hogy olyan disszociatív állapotot alakítson ki, amelyben az ember elszakadhat a testtől, és felfedezheti a satori-samadhi szintjeit.
Andrew Holecek, a buddhista filozófia hallgatója és az álomjóga evangélistája szerint azonban nem kell aszkétának lenni, és nem kell drága úszótartályt alkalmaznunk ahhoz, hogy éjszaka elidőzzünk az elménk mélyén. Ehelyett egy kis fegyelem és technika lehetővé teheti az álmodó számára, hogy átutazza a kozmikus tudatot, miközben jó éjszakai pihenésben van része.
Holecek azt mondja, hogy az álomjógára való felkészülés során és közben akár kilenc éjszakai állapot is lehetséges. Az első az úgynevezett „liminális álmodás”, más néven hipnagóg álmodás; amely olyan állapot, amelyben az ember nem egészen van ébren, de nem is alszik, hanem egy köztes állapotban van, mielőtt elalszik.
Ez az állapot az, amikor a dolgok homályossá válnak, de a tudatosság egy csekély mértékű szándékos fenntartásával az ember képes aktívvá válni álomállapotban – ezt a gyakorlatot tudatos álmodásnak nevezik.
A tudatos álmodás a következő lépés az álomjógához vezető út elsajátításához, mivel ez azt jelenti, hogy alvás közben teljesen tudatossá válunk. Egyesek számára a tudatos álmodás spontán módon történik, és megdöbbentő vagy izgalmas lehet, amikor ráébrednek, hogy még mindig alszanak, de szabadon mozoghatnak a fizikai testen kívül. A nyugalom érzetének fenntartása ebben az állapotban bonyolult lehet, de ha egyszer elérjük, nagyon kifizetődő.
Összehasonlításképpen, a tudatos álmodás egy izgalmas, felfedező élmény, míg az álomjóga inkább spirituális és meditatív jellegű. Holecek szerint az álomjóga inkább azzal foglalkozik, „hogyan alakítod át a tudatos tudatosságot álomállapotban valami transzcendenssé”. Ez egy olyan gyakorlat, amely túlmutat a tudatos álmodáson, vagy ahol a tudatos álmodás megszűnik, mondja.
Miért akarna tehát valaki aktív, tudatos gyakorlatot folytatni egy olyan időszakban, amikor eszméletlennek kell lennie és pihennie kell? Nincs szüksége az elmének egy kis szünetre az állandó mesterkedései alól? Nos, bizonyos mértékig igen, és Holecek elismeri, hogy az álomjóga trükkös lehet, mert „az alvás az ego végső menedéke”.
Ezért is lehet olyan nehéz a tudatosság elérése álomállapotban, mert az ego nem mindig tudja irányítani azt, amit tapasztal – különösen minél mélyebbre mész.
„Az álomjóga felfedi a tudatlanság iránti szenvedélyedet. Egy bizonyos ponton megmutatja: „Nem akarok idáig eljutni az ébredésben” – mondta Holecek.
De az álomjóga előnyei mélyrehatóak lehetnek. Valójában az ókori tantrikus filozófiában úgy gondolják, hogy az álom állapotában végzett gyakorlatok exponenciálisan hatékonyabbak vagy átalakítóbbak, mint az éber állapotban végzett gyakorlatok. Az agyunk alvás közbeni működésére vonatkozó modern tanulmányok pedig pontosan ezt kezdték bizonyítani.
Az alvás fontosságával foglalkozó tanulmányok 20-30 százalékos javulást mutattak egy új készség elsajátításában vagy valaminek a memorizálásában egyetlen éjszakai alvás után. Most képzeld el, ha tudatos alvási állapotban lennél, miközben az agyad újrahuzalozná magát a feladat végrehajtásához.
