A füstölőpálca a legegyszerűbb füstölőféle, mivel sokkal könnyebben kezelhető, mint a darabos összetevőkből álló egyéb füstölőszerek.

Bár manapság sokkal elterjedtebb formája ez a füstölésnek, mint bármely hagyományos eljárás, tévedés volna azt gondolni, hogy modern jelenség. A füstölőpálca valószínűleg az indiai szerzetesek találmánya. Aki járt már Indiában, bizonyára emlékszik rá, hogy sok helyütt érezhető volt a füstölők finom illata. Nincs még egy ország, ahol ennyire elterjedt volna a füstölés, mint Indiában.

 

Összetevői

A füstölőpálcák alapja általában egy vékony tartópálca. Az erre sodort füstölőpasztát hagyományosan falisztből, illatos füvekből és gyantákból, valamint illóolajokból gyúrják. Japánban és Tibetben a füstölőpálcákhoz nem használnak tartópálcát. A pasztát hosszú rudakká préselik, vagy apró lukakon passzírozzák át, valahogy úgy, ahogyan mi a nokedlit szaggatjuk. Ennek az előállítási módnak az a nagy előnye, hogy kiküszöböli a fa- vagy bam­buszpálca szagát, és kevésbé füstöl. Ezek a füs­tölők a paszta anyagától, valamint a rudacska hosszától és vastagságától függően 30-60 per­cig izzanak. A fa- vagy bambuszpálcára sodort indiai füstölőpálcikák átlagosan 45 percig parázslanak. A japán és tibeti füstölőpálci­kák többféle méretben kaphatók. A kisebbek körülbelül 30 percig tartanak, a nagyobbak akár egy órán keresztül is füstölnek.

 

Minőség

A füstölőpálcák minőségében sajnos óriási különbségek tapasztalhatók. Ezért mindig jus­son eszébe, hogy az olcsóbbakat általában cseké­lyebb anyagi ráfordítással, gyengébb minőségű alapanyagokból, és már korántsem a hagyomá­nyos módon gyártják. Az így előállított füstölők általában úgy készülnek, hogy a tartópálcára lisztet és kötőanyagot visznek fel, majd egyszerűen folyékony, illatos pasztába mártják, és megszárítják. Ráadásul ez a folyadék gyakran mesterséges illatanyagokat és egyéb vegyszereket tartalmaz.

Ezeknek a pálcáknak a füstölés szelleméhez véleményem szerint vajmi kevés közük van. Azok az olcsó füstölők, amelyeket például rózsaszirom-, aloé- vagy jázminillatúként árusítanak, szinte egészen biztos, hogy mesterséges illatanyagokkal készültek. Egy mil­liliter rózsaolaj a szaküzletekben 15-40 euróba kerül. Hogyan kínálhatnának hát valódi rózsaolajjal készült füstölőpálcikákból tizenöt darabot 1-2 euróért? Meghökkentő ár, nemde? A minőségnek ára van, s ezt minden vásárláskor szemm előtt kell tartani.

Javaslat: Mielőtt füstölőt vásárolnál, szagold meg, amelyiket meg szeretnéd venni. Minél erő­sebben illatozik a zárt csomagolás ellenére, annál biztosabb lehetsz abban, hogy semmiféle természetes anyagot nem tartalmaz, ezért legyen bármily olcsó is, nem érdemes megvásárolni. Válassz inkább borsosabb árú füstö­lőt, amelynek a csomagolásán is látszik, hogy értékes alapanyagokból készült. Szagold meg. Érezni fogod, hogy nem olyan erős az illata. Ez a minőség egyik jele!

 

Használat

A füstölőpálca használata rendkívül egyszerű. Gyújtsd meg a pálcika végét, és várj pár másodpercig. Azután fújjd vagy a füstölő rázogatásával oltsd el a lángot. (Egyébként sok kultúrában tilos a lángot elfújni. Azt mond­ják, ez elűzi a jó szellemeket.) Helyezzd a füs­tölőpálcát egy megfelelő füstölőtartóba, és hagyja füstölni.

A szaküzletekben sokféle füstölőpálca­tartó kapható: fából, kerámiából, porcelánból vagy fémből. Az izzó pálcáról természetesen hamu pereg alá. Ezért olyan, lehetőleg nem túl keskeny tartót érdemes használni, amely a hamut felfogja. Egy kis érzékkel a pálcát úgy tűzhetjük a tartóba, hogy a hamu pontosan az erre a célra kialakított felületre hulljon. De az is jó megoldás, ha egy poharat vagy tálat megtöltünk homokkal, és ebbe szúrjuk a pálcikát. Ez nagyon jól mutat, és ugyancsak könnyen kezelhető.

Forrás: Georg Huber – Füstölők