Akivel már létre tudsz hozni egy tudatos párkapcsolatot, hogy képes vagy szemlélni, tapasztalni őt, amikor magadat is kívülről szemléled, akkor nem egy vak szerelembe esel, ami csak rövid ideig tart.
Ha párkapcsolatban vagy, és elkezded szemlélni önmagadat, a párodat, és a párkapcsolatodat, akkor őt is fel tudod emelni. Nagyon sok lelki blokk feloldódik, amikor egy magasabb szinten szemlélve éljük meg a szerelmet, mivel a megbékélés magától jön létre.
A tudatos és hosszútávú párkapcsolat nagy titka, hogy ebben a magasabb szintű tudatállapotban szemlélve, a szerelem mindig képes megújulni és harmonikusan működni. Ha ez a szemlélődés jelen van az életedben, az a párkapcsolat tartóssá tud válni, és ha mind a két fél ezt éli, az irány, és a cél is közös lesz, ami erősebbé teszi ezt a köteléket.
Azoknak a tudatállapotoknak, amit szellemi szinten él meg az ember, van egyfajta működési elve. Amit a szellem él meg, azokat úgy hívjuk, hogy erények. Az erény nem keverendő össze az erkölcs fogalmával. Az erkölcs egy társadalmi séma és szabályrendszer ugyanúgy, mint egy etikett. Az erény minden olyan tudatállapot, amit a szellemed tudatosságában megélsz.
Példák az erényekre:
- agape (érdek nélküli szeretet)
- szemlélődés
- éberség (itt és most-ban vagyok, a jó döntéseket ebben az állapotban hozza)
- pontosság (jókor vagyok jó helyen)
- bölcsesség (tudom, de nem viszonyulok)
- boldogság
- elengedés (el tudom engedni, ha ő más úton jár egy kicsit, mint én)
- elfogadás (olyannak fogadom el amilyen, és így kapcsolódom hozzá)
- igazságosság
- megbocsájtás (úgy kezelem, mintha meg sem történt volna)
- szelídség (egy csendesség, egy belső egyensúly, nem konfrontálódsz, mert kívülről, szelíden szemléled)
- alázat (az elmében történik)
- szolgálat (az tud szolgálni, aki alázatos)
Mit él meg az ego egy párkapcsolatban?
Az ego szerelmes, nem tud szemlélődni, minden esetben viszonyul. Hogy a viszonyulásai, reakciói minél jobbak legyenek, megpróbálja irányítani a másikat, ellenőrizni, már az elfogadást, elengedést sem fogja megélni, korlátozza a szabadságot, megítéli a másikat. Birtokolni akar, mert a birtoklás a félelem megelőző cselekvése. „Ha én birtoklom, akkor én biztosítom, hogy maradjon az enyém, úgy maradjon az enyém, ahogy nekem jó.” Nem lesz szelíd, nem tud szemlélni, hanem beavatkozik a másik életébe, és korlátozza. Ez a szülő – gyerek viszonyban is sokszor előfordul. Mennyire vagy szabad, mennyire éled a saját életedet, ha meg akarnak változtatni?
Senki sem próféta a saját hazájában. Amikor elindulsz egy ilyen tudatosodás felé, elkezded figyelni, hogy mi történik, ha a párod beszól vagy neked nem tetsző módon viselkedik. Megvizsgálod, mit érzel a testedben, a lelkedben, majd elkezded átalakítani ezeket. Eltelik 1-2 hónap, és egyre kevesebb a negatív gondolat. Először át kell írnod a gondolkodásodat, ezáltal az érzelemvilágod is átíródik, és közben mindig legyen arra figyelmed, türelmed, hogy megfigyeld magadat, mit érzel.
„Ha azt szeretnéd, hogy feléd megváltozzon valaki, akkor előbb változtass magadon.” – Keleti mondás
A párodon nem tudsz változtatni. Vizsgáld meg az opciókat, és kezd el ezeket megélni, a gondolataidat átprogramozni, mindig legyen rá éberséged, és türelmed. Amíg megmaradsz, a megfigyelő állapotában addig nem fogsz reagálni és viszonyulni.
A féltékenység is egyfajta félelem. Azok az emberek, akik beleélik magukat az irányitásba és a birtoklásba, az elvesztéstől való félelem miatt lesznek féltékenyek. Ami egy gyerekkori környezeti, szülő – gyerekkori traumára adott reakció. Ha a szüleidnél is volt megcsalás, akkor ez a gyerekben egy féltékenységet fog generálni, egy félelemet és ezt a párkapcsolataiban kivetíti.
A félelemet – ugyanúgy, mint egy negatív gondolatot -, kezelni kell, nem elmenekülni előle. Egyetlen egy megoldási lehetőség : leülsz magaddal szemben, mélyre ásol a félelemben, nem átadod megad, racionálisan végignézed, hogy miért vagy mitől félsz. Félni két dologtól tud az ember. Az egyik a „leragadt töltés” a múltból, ami azt jelenti, hogy ha hasonló helyzet van, aktiválódik a töltés, az idegrendszer ezt félelemként, szorongásként éli meg. Ha leülsz és végiggondolod, átértékeled, átéled, hogy akkor mit éreztél, megfogalmazod, hogy miért érezted, amit éreztél. Megfogalmazod a probléma gyökerét, amíg nem tudod ezt úgy szemlélni, hogy nincs benned érzelem. Amikor úgy tudod felidézni ezt az emléket, hogy nincs benned félelem, akkor túl vagy rajta, amikor eszedbe jut, meg sem rebbensz.
A másik fajta félelem, hogy végiggondolod, és rájössz, hogy azzal a területtel az életednek nem tudsz mit kezdeni. Nincs rá megoldásod, nincs rá sémád, és félsz, hogy ha belemész, akkor nem tudod irányítani, ellenőrizni ezt a folyamatot. Ha az elme nem tud ellenőrzése alatt tartani egy folyamatot, akkor azt egy félelemérzettel éli meg. Ez egy kémiai folyamat, sok lesz az adrenalin.
Ha ott van mögötte a tudás, a tudatosság, ismeret annak a területnek az átlátása, a félelem megszűnik. Egy ember, akivel kapcsolatban félelmeid vannak, az azért van, mert nem ismered őt eléggé. Félelem tölt el, hogy mire számíts bizonyos helyzetekben. Ekkor le kell ülni, először magadban szembe nézni a félelemmel, és utána megbeszélni azzal, akivel kapcsolatban a félelemet érzed. Megbeszélni, őszintén felfedni, és meghallgatni őt is. Ha a gondolataid, a félelmeid fel vannak oldva a negatív hatásoktól, az érzelemvilágod magától fog megváltozni. Az érzelmeknél megpróbálod kívülről szemlélni, és nem átadni magadat a félelemnek.
Gondold végig a párkapcsolataidról való gondolkodást…
Hány negatív gondolatod van önmagadról egy-egy párkapcsolaton, kapcsolaton belül. Mennyire vagy szép, szerethető, és figyeld a gondolataidat, amikor különböző helyzetekben vagytok az adott személlyel. Figyeld magad, ne reagálj, ne viszonyulj. Jusson eszedbe megfigyelni. Mikor eljutsz odáig, hogy megfogalmazod, már nem fogsz reagálni, hanem túllépsz rajta, és döntést tudsz hozni, hogy a szemlélődés szintjén oldod meg a problémát.
Kívülről figyeled magadat, kezdve a gondolataid megfigyelésével, az érzelmeidet megfogalmazod, hogy hol van tennivaló, ily módon meg fogod találni az életed azon területeit, aminek nem vagy az ura. Észre fogod venni azokat a dolgokat, amiken van mit változtatni. Soha nem az számít, hogy a másik mit csinál, vagy ami benne történik, csak reagálsz rá. Azért „szól be”, mert azzal úgymond a mestereddé válik, és tanít valamire.
A tudatosság szerint a párkapcsolat, vagy bármilyen kapcsolat arra épül, hogy az egyén tudatos. A tudatosság szerint nem reagálok, mert a tudatosság azt mondja, nem egy ego, nem egy anyag vagyok, nem a reakciót akarom élni, hanem meg akarom fogalmazni, tudatosítani akarom, hogy mi történik. Csak azt tudod tudatosítani, ami benned történik. A negatív eseményként megélt történéseket is csak a benned lévő reakció, a benned lévő gondolat okozta. Ami fáj, azt soha nem más okozta, hanem te saját magadnak a reakcióiddal, a viszonyulásaiddal, azzal, hogy hogyan döntöttél, hogyan ítélted meg azt a helyzetet, amit a másik elkövetett. Ami fájdalom, ami sérelem van, az mindig az egodban van. Mindig a te reakciód, a te múltadból fakad, nem a másikéból.
Minden ember csak saját magáért tud felelősséget vállani.
Ha te önmagadért vállalsz felelősséget, akkor te a boldogságot választod, annak eszköze pedig a tudatosság. Felelősséget kell vállalni a gondolataidért, az érzelmeidért. Eszerint változtatsz az érzelmeiden, a gondolkodásodon, világszemléleteden. Ha ez megtörtént, az életed egy más dinamikába, egyensúlyba kerül. A gyerekeid azt tanulják meg, amilyen példa van előttük. Ha te tudatos vagy, és ezeket az erényeket éled, akkor a gyerekednek az lesz a természetes. Ha te ezeket éled, akkor vállalsz felelősséget önmagadért, és ezáltal a környezetedért.
Ha te egy ilyen életet élsz anélkül, hogy prédikálnál, megváltoznak körülötted az emberek. Nyugodt leszel, tele energiával, mindig megbocsájtó. Egy ember a másiknak mindig tükröt mutat. Te mit mutatsz? Ha szeretetet élsz meg, és ezt közvetíted a környezeted felé, akkor azt kapod vissza. Ha szemlélsz egy embert, egy környezetet, akkor az elmozdul a harmónia fele.
Egy párkapcsolatban akkor vállalsz felelősséget, ha magadért felelősséget vállalsz. Felemeled magad erre a tudatszintre, a félelmeidet megszünteted, a tetteid értelemszerűen ezt követni fogják. Ez az egyetlen olyan megoldás, hogy tartósan felemeld a párodat, a párkapcsolatodat ahelyett, hogy prédikálnál vagy fizikailag beavatkoznál.
A tudatosság
Az ember tudatossága arra irányul, amerre az evolúció. Az evolúció már nem az anyagi szintű változásban történik, hanem a tudatosság változásában. Egyre több ember együtt és egyéni szinten válik tudatossá, a szellemi önazonosulásra, ezekre a minőségekre. Ha az emberiség, mint a legfejlettebb faj tudatossá válik, úgy az élővilág teljes spektruma is a tudatosság felé mozdul el.
A párkapcsolatokban is ezt kell megélni. El kell döntened, hogy a jelenlegi párkapcsolatodban is ezt éled, és ha a partnered nyitott rá, akkor együtt fogjátok ezt megélni. Az egyéni érdeked azt kívánja, hogy ébredj fel és olyan irányba szervezd át az életedet, ahol ezt szabadon meg tudod élni. Ha megéled, az meg fog változtatni és jobb lesz a társadnak is. Szeretetteljesebb, elfogadóbb leszel.
Trackback/Pingback