Sok-sok évvel ezelőtt, amikor az önismereti témák még rettentő riasztóak voltak számomra a saját belső bizonytalanságaim és a saját frusztrációim miatt, rettegtem a gondolattól, hogy az asztrológiához forduljak, vagy elmenjek egy jósnőhöz.

Azt gondoltam, olyan dolgokat lát, és mond majd nekem, amire azután nem lehet ráhatásom, hogy kiszolgáltatott állapotba kerülök az információtól, amit hallok majd.

 

Ilyesmi kifogásokkal és kijelentésekkel éltem akkoriban:

  • mondhatnak bármit, úgyis az lesz, amit én akarok.
  • nekem aztán ne beszéljen össze vissza senki rólam, ismerem én magamat elég jól.
  • nem akarom tudni, hogy mi fog történni velem, abba aztán nincs semmi pláne.
  • félek, hogy vajon mi vár rám, nem akarom tudni.
  • mi van, ha csupa ijesztő dolgot hallok majd, inkább nem.

 

Aztán alakult az élet, vele együtt én is, és a közhelyet – miszerint a legnagyobb ellenségekből lesznek a legjobb barátok – akár a homlokomra is ragaszthatnám. Azóta már tudom, hogy egy asztrológiai útmutatás, a jóslás, az életút tanácsadás a lehető legjobb terápiás módszerek, és segítő alternatívák, amikor az embernek kérdései merülnek fel önmagával, az életével és a környezetével kapcsolatban.

Szeretnék eloszlatni néhány tévhitet a jóslással és az asztrológiai elemzésekkel kapcsolatban:

A jóslás, nem jövendőmondás! A meteorológusok is jósok, időjósok, mégse retteg tőlük senki, legalábbis alapesetben nem jellemző az emberekre a meteorológia-fóbia. Pedig nézzük, hallgatjuk őket nap, mint nap sőt, szinte feltétel nélkül bízunk a jóslataikban. Ha az időjós azt mondja esni fog, kérdés nélkül pattintjuk a retikülünkbe az ernyőt, vagy állunk ki a garázsból a „négykerekű esernyőnkkel”, hogy el ne ázzunk. Az időjósok meglátásaihoz igazítjuk a programjaink nagy részét, nézzük, hogy lesz e front. Ha igen, hideg – meleg, vagy kettős, és ennek függvényében szerelkezünk fel fejfájás csillapítókkal.

S tulajdonképpen mi a meteorológia? Megfigyeléseken alapuló előrejelzés, jóslás, ami mára tudományággá nőtte ki magát. Eredete a Mezopotámia ókori kultúráiból származik.

 

És most figyeljetek!

Az asztrológiával kapcsolatos első feljegyzések:

Az asztrológia kialakulását az európai hagyományok elsősorban Mezopotámia (Kr. e. 8. század), illetve Babilónia (Kr. e. 5. század) papságához kötik. Tehát, a szegvégéről mondhatni, rokonságban is állnak egymással.

Az asztrológia is az empirikus, megfigyeléseken alapuló tudományok közé tartozik. A Naprendszeren belüli 3-as 4-es és 12-es egységek körforgásában ismétlődő jelenségek összefüggéseink analógiás megfigyelései, és azok megfogalmazása, a hétköznapi ember számára is érthető szavakkal.

Magyarul, egy jó asztrológus az életed meteorológusa tud lenni. Felkészít a frontokra, az esős és napsütéses időszakokra, az pedig, hogy behajítod – e a napolajat az utazóbőröndödbe, vagy szénné égeted –e  a bőrödet a napon, továbbra is az egyéni szuverén döntésed, kvázi, a szabad akaratod! Egy dolgot azonban teljes bizonyossággal és most már sok éves tapasztalattal állíthatok nektek. Ameddig a szerint az illúzió szerint éltem, hogy teljes mértékben én irányítom a sorsomat, nagyobbnál nagyobb kalamajkákba keveredtem és giga akadályokba ütköztem.

Amióta pedig figyelem a személyre szóló „asztro-meteorológiámat”, és rendszeresen használom a különböző jós kártyákat, boldogabb, sikeresebb, kiegyensúlyozottabb és teljesen önazonos vagyok! Ettől még az élet kalandjai és feladatai ugyanúgy megmaradnak, csak nem egy rottyon lévő, agyonhajtott tragaccsal, ködfelhőkön keresztül, totál-homályban száguldozok az élet sztrádáján; hanem egy rendszeresen szervizelt, kiváló üzemi állapotú, jól felszerelt csini verdával haladok az utamon.

Ha kedvet kaptál egy kis személyes élet előrejelzéshez, személyiség ábrázolás, vagy elkezdtek záporozni a gondolataidban a kérdések, személyre szóló útmutatásért, jelentkezz be hozzám konzultációra, Az Energiamezőbe.