Aki valóban tudja, mi a szerelem, az nem teszi fel ezt a kérdést.

A szerelem elég önmagának. Nincs szüksége továbbfejlesztésre. Úgy tökéletes, ahogy van. Ha arra törekszel, hogy tökéletesítsd, akkor nem érted, mi a szerelem, nem érted a természetét. Képzelj el egy kört! Egy kör hogy lehet tökéletlen? Minden kör tökéletes, mert ha nem így lenne, akkor az már nem kör. A tökéletesség a kör belső természetéből fakad, és ugyanez érvényes a szerelemre is.

Nem szerethetsz jobban, és nem szerethetsz kevésbé. A szeretet és a szerelem nem mennyiségi dolog, hanem minőségi, ennélfogva mérhetetlen.

A szerelem több, mint biológiai elragadtatás, mert az csak nemi vágy, minden állat rendelkezik vele. A nemi vágy a természet módszere a szaporodásra. Ebben nincs semmi emberi, semmi spirituális.

Hogy felismerd a szerelmet, meg kell tanulnod megkülönböztetni a nemi vágytól, ez az első lépés. A nemi vágy vak szenvedély. A szeretet csendes, békés, meditatív. A szeretetnek semmi köze a biológiához, a kémiához, a hormonokhoz. A szeretet a tudatod magasabb világokba való szárnyalása.

Amint megérted, hogy a szeretet egy transzcendentális dolog, akkor már nem a szerelem lesz az alapvető kérdés. Az alapvető kérdés az, hogy hogyan érd el a mérhetetlent? Hogyan juss túl az anyagon, és találj még több tudatosságot. A tudatosság számára nincs határ, minél tudatosabb vagy, annál több lehetőség tárul eléd.

A szeretet az emelkedő tudat mellékterméke. Pont olyan, mint a virág illata. A virágot hiába szagolgatod a gyökerénél! A te gyökérzeted a biológiád, a virág pedig a tudatod. Ahogy egyre inkább nyílik tudatod virága, annál inkább feltölt egy hihetetlen érzés, amit szeretetnek hívunk. Elönt az öröm, a mennyei boldogság! Ahogy túlcsordul benned a boldogság, hatalmas vágy vesz rajtad erőt, hogy másokkal is megoszd.

A szeretet nem olyan dolog, amit bárkitől megkaphatsz, és ezért szenved az egész világ. Mindenki szeretetet követel, és szeretetet színlel. De nem tud szeretni az, aki nem tudja, hogy mi a tudatosság.

A szeretetnek nincsenek fokozatai, mindig tökéletes, mert ha nem lenne az, akkor nem jelenne meg. A tökéletesség és a szeretet nem választható szét!

Amíg nem hatolsz elég mélyre a tudatodban és nem tapasztalod meg igazán önmagad, addig nem fogod tudni, hogy mi is a szeretet.

Az emberek neveltetése gyakran annyira beteges, hogy a belső fejlődés minden lehetőségét elveszi. Már a kezdetektől arra tanítják őket, hogy legyenek maximalisták, törekedjenek a tökéletességre, és ezt az ideált kiterjesztik mindenre, a szeretetre is.

 

Maximalista az a személy, aki nagy kínokat áll ki, és aztán még nagyobb kínokat okoz másoknak.

 

Ennek az eredménye a boldogtalan és szerencsétlen világ! Mindenki tökéletes akar lenni, ennél fogva tökéletességet vár el másoktól is. Kritizál és lealacsonyít másokat. Gondoltál már arra, hogy mit jelent, ha valakinek azt mondod „szeretlek”?

Csak a két nem közötti biológiai elragadtatás? Ha igen, akkor mihelyt kielégítetted ösztönöd vágyát, az úgynevezett szereteted eltűnik. Csak egy étvágy volt, amint jóllaktál, már végeztél is a másikkal. A szeretet egy spirituális élmény, semmi köze a nemekhez és a testhez. A szeretet a legbensőbb lényeddel van összefüggésben.

A szeretet egyike azon szavaknak, amit mindenki használ, de senki nem ért. A szülők mindig azt mondják a gyerekeiknek, hogy mennyire szeretik őket, pedig ők azok, akik lerombolják a gyermek egyéniségét. (Tisztelet a kivételnek!) Ők azok, akik teletömik a gyerek fejét mindenféle előítélettel.

 

A szerelem nem mennyiségi dolog, hanem minőségi

 

Ők azok, akik az összes generáció összes marhaságával megpakolják a gyerekeiket, hadd cipeljék ők is tovább azt a sok szemetet, amit az előző generáció magával hozott, és minden generáció átadja a következőnek, hacsak valaki fel nem ébred útközben. Minden szülő azt hiszi, hogy szereti a gyerekét, de ha tényleg szeretné, akkor nem akarná a saját képére formálni. Nem hagyják a gyermekeket, hogy felfedezhessék saját önmagukat, csak beteljesületlen ambícióval terhelik őket. A legtöbb szülő a saját képére akarja formálni a gyermekét, de a gyermeknek megvan a saját útja.

Csak azért, mert anya vagy, a gyermeked nem fog szeretni téged, ahhoz szeretetre méltónak kell lenned, hogy szerethessen. Pusztán az anyaságod nem elég! Ismerd meg önmagad, élj önbecsüléssel és máltósággal! Ha megismered valódi arcodat, az jelenti a szeretet kezdetét az életedben. Minél több szeretetet adsz, annál több szeretetre leszel képes!, mert a szeretet kimeríthetetlen.

Amikor úgy adsz szeretetet, hogy közben mély hálát érzel azok iránt, akik elfogadják azt, akkor meglepődve veszed észre, hogy császár lett belőled! Többé már nem vagy koldus, aki a szeretetért vagy a szerelemért koldul.

A koldusok egymástól koldulnak szeretetet, és csalódnak, dühösek lesznek, mert a szeretet nem jön. De ennek így kell lennie, mert a szeretet a császárokhoz tartozik, nem a koldusokhoz. Amikor az ember annyira tele van szeretettel, hogy azt minden feltétel nélkül meg tudja osztani másokkal, akkor ő igazi császár!

A tiszta szereteten kívül más Isten nem létezik!

 

Forrás: Osho