Az agy és a szív kapcsolata

Az iskolában azt tanították, hogy az agy a test fő szerve. És ezt mindannyian elismerjük, hogy az agy valóban nagyon fontos. A tudomány új álláspontja szerint az agy különböző utasításokat kap arról, hogy milyen kémiai anyagokat, hormonokat terjesszen ki a testben. Igaz, hogy ezek a jelek az agyból származnak, de az agy a szívtől kapja az utasításokat.

 

Egyáltalán nem meglepő, hogy a szív ilyen hatalmas szerepet játszik az életünkben, hiszen a szív az első szerv, amely kifejlődik a testünkben, az anyaméhen belül. A nyugati orvosi modell egyik nagy rejtélye hogy mi az, ami kiváltja az első szívverést. Mi az, ami egy tucat mozdulatlan sejttel és szövettel történik, amikor egy szikra elindítja azt az életet, amely szívverésként kezdődik. A tudománynak még meg kell válaszolnia ezt a kérdést, mert nem tudják biztosan. Ez az egyik dolog, ahol őseinknek olyan válasza volt, amit a tudomány jelenleg nem képes elfogadni.

Őseink azt mondták, hogy az első szívverés az a pillanat, amikor a lélek a testbe kerül. Az a pillanat, amikor kapcsolatba lépünk valami jobbal, valami nagyobbal, mint önmagunk. Függetlenül attól, hogy tudományosan hiszünk-e ebben vagy sem, az tény, hogy valami történik az első szívveréssel. Mi emberek képesek vagyunk kifejezni magunkat oly módokon, ahogy semmilyen más élőlény nem képes. Ez az, ami megadja nekünk a gyógyítás erejét.

Gyakran mondják, hogy a születésünk pillanatában elkezdünk meghalni. De amit az új tudomány egyértelműen közöl velünk az az, hogy a születésünk pillanatában elkezdjük a gyógyulást. Ezt azért mondja, mert most már minden kétséget kizáróan tudjunk, hogy az emberi testben minden szerv úgy van felépítve, hogy meggyógyuljon. Az emberi testben minden szervnek megvan a képessége – nemcsak arra, hogy meggyógyítsa a sérüléseit -, hanem, arra is, hogy regenerálja a sérüléseket és a szöveteket is a sérülések után.

Regenerálhatjuk és gyógyíthatjuk még azokat a szerveket is, amelyekről azt mondták, hogy nem képesek erre, mint például az agy, a szív, a hasnyálmirigy és a gerincvelő. Tudományos dokumentációk igazolják, hogy ezek a szervek rendelkeznek olyan képességgel, hogy meggyógyítsák önmagukat a megfelelő feltételek hatására a megfelelő környezetben.

Vajon mi az a környezet, amely optimalizálja a gyógyító képességünket, honnan számazik? A fizikai környezet, a friss levegő a napfény, a tiszta víz ennek nagyon meghatározó része. Évezredekkel ezelőtt az őseink tudták, hogy a friss levegő és a tiszta víz a gyógyszer. Ha valaki megbetegedett, akkor kivitték őket a természetbe és azt mondták, „szívd be ezt a levegőt, idd meg ezt a vizet” és csodás módon elkezdtek gyógyulni, és most már tudjuk miért. De ennél azért többről van szó.

 

 

A belső környezetről, a gondolatokról, érzésekről, érzelmekről és meggyőződésekről tudjuk, hogy lehetnek gyógyítóak, de mérgezőek is. És ez viszonylag egy új nézete a tudománynak, hogy magunkról és a testünkkel való kapcsolatunkról így gondolkodjunk. Most azonban már tudjuk, hogy az érzelmek minősége, amit a szívünkben létrehozunk, az határozza meg azt a jelzést, amelyet az agynak küldünk, ami kiváltja a kémiai reakciókat a testünkben. Minden nap minden pillanatában a szívünk és az agyunk kommunikál, ez egy párbeszéd. Az agy kisebb jelsorozatokban válaszol a szívnek. A párbeszéd minőségét mi szabályozzuk azáltal, hogy milyen érzéseket hordozunk a szívünkben.

Mi történik, amikor úgy érezzük, hogy nem vagyunk biztonságban, amikor félelemet, gyűlöletet, haragot, féltékenységet, dühöt, szorongást érzünk? Az ilyen érzések meghatározott jeleket küldenek az agynak és e jelek alapján az agy olyan kémiai reakciókat bocsájt ki a testbe, amely tükrözi ezeket a jeleket. A stressz kémiai reakciójának körülményei a testünkben – ahogy mindannyian tudjuk -, nem más, mint magas kortizol és adrenalin szint, amik valóban pozitív hatásúak, de csak rövid időre.

Ezt az állapotot „üss vagy fuss” reakciónak hívjunk. Viszont nem arra vagyunk teremtve, hogy az életünket állandó „üss vagy fuss” körülmények között éljük. Néhány perc, az oké, de senki nem akarja így élni a mindennapjait, azonban ismerek embereket, akik ezt teszik, és meg is látszik rajtuk. A fájdalmakat és a stresszt a testünk viseli. Ilyen stressz jelenlétében az immunrendszerünk legyengül. Az öregedésgátló hormonokat elnyomják a stresszhormonok, mert a test minden energiája az „üss vagy fuss” küzdelemben van. Én nem azt mondom, hogy ilyen tapasztalatokra szert tenni rossz dolog, a megoldatlan stressz viszont az, ami problémákat okoz az életünkben.

 

 

A stressz önmagában csak egy egyszerű jel. Jelez nekünk, hogy valami a környezetünkben a figyelmünket igényli. Ha tiszteletben tudjuk tartani ezt a jelzést és meg tudjuk kérdezni, mi az a környezetemben, amivel foglalkoznom kell, mit kell megnéznem, min kell változtatnom, az egy egészséges módszer a stressz felkarolására. A probléma az, amikor érzéstelenítjük a stresszt drogokkal, alkohollal, gyógyszerfüggőségekkel vagy digitális függőségekkel. Ezeknek mind ugyanaz a hatásuk. Az a fajta környezet, amit a testünkben létrehozunk, közvetlenül tükröződik az egészségünkön és jólétünkön.

Az egyik új felfedezés, ami valójában 1991-ben történt, de 1994-ig nem volt publikus. Egy új felfedezés 40 ezer speciális sejtről az emberi szívben, amelyek nagyon egyedi módon formálódtak, mint egy ideghálózat a szíven belül. Ezek olyan sejtek, amelyeket szenzoros neuritnek hívnak. Éppen olyanok, mint az agysejtek. Ahogy a szívben működnek, az nagyon hasonló ahhoz, ahogy az agysejtek működnek az agyban. Ezek a sejtek gondolkodnak, tanulnak és az agytól függetlenül tudnak emlékezni.

A szívünk és agyunk összehangolása esetén harmonizálni tudják a szívünket és az agyunkat úgy, hogy e két különálló szerv osztozzon egy közös ideghálózaton. Lehetőségünk van arra, hogy kihasználjuk ennek a hálózatnak az erejét az életünkben. Ez az, ahol a mély intuíció, az előzetes ismeretek, a gyógyító hatások, mint például az öregedésgátló hormonok aktiválása és a hatalmas erejű immunreakció a testünkben megjelenik, és rendkívüli eredményekkel szolgál.

Mindez onnan jön, hogy képesek vagyunk szabályozni ezt a kapcsolatot a szívünk és az agyunk között. Ez az, amit az őseink nagyon határozottan állították, és a tudomány csak most zárkózik fel ehhez a bölcsességhez.

 

A cikk alapját Gregg Bradennel készült interjú adta.