Álmodozás…Melyiket választanád?

„A”– Ne álmodozz már, megalszik a tej a szádban. Ha ennyit mélázol, sose jutsz semmire. Ne gondolkozz annyit, fogd meg, és vidd!

„B”– Álmodozz bátran, álmodozz merészen, álmodozz álomidőben, legyen minden nap minimum pár perced, hogy tudatosan álmodozz!

Sokszor kell rávilágítanom a konzultációim során, hogy nem az a baj, ha álmodozik az ember, hanem az, ha ezt a céljaitól ellentétesen, vagy attól totálisan elrugaszkodva és egyéb tevékenységek kárára teszi.  Pedig álmodozni kell, kötelező, sőt tanítani is kéne az embereknek. Mert álmodozás nélkül a célok frusztrálttá teszik az embert; és ugyanígy a jelenből való kibillenés az álmodozás miatt is feszültséget kelt az emberben.

És ilyenkor jön a klasszikus sóhaj:

  • Aha, szuper, és mondd csak, hogy a fenébe csináljam, kössek csomót a gondolataimra?

Tudom, paradoxonnak (lehetetlennek és ellentmondásosnak) tűnik, de gondolj csak bele. Járni sem tudunk azonnal, hanem apró és bizonytalan lépésekkel kezdjük.

Történt már veled olyan, hogy kiömlött, kiesett valami a kezedből, mert elkalandoztak a gondolataid? Ez a cél nélküli álmodozás. Ha álmodozol, ülj le, ha 3 percre, akkor 3 percre, de az legyen 100% -ban az álmodozásé. Aztán fogd azt a vödör vizet stabilan, és tedd a dolgod.

Az első és legfontosabb lépés nyakon csípni azt a pillanatot, amikor kibillensz a jelenedből. Az egyik legjobb módszer a jelen pillanat tudatosítására a jóga. De jógázás nélkül is nagy eredményeket érhetsz el, ha kicsit odafigyelsz, hogy miközben jár a kezed-lábad-szád, mert rutin, vagy monoton munkákat, tevékenységeket végzel, tulajdonképpen a háttérben folyamatosan futnak fiktív gondolatok, párbeszédek, mélázások. Na, ezeket kell offolni addig, amíg le nem ülsz az álmodozó idődre.

Már hallom is a következő, sóhajjal egybekötött szkeptikus hangsúlyú kérdést.

  • Szuper, jelenzsenikém, de mégis, hogyan?!?

Van egy jó, meg egy rossz hírem.

Rossz hír – meg kell tanulni.

Jó hír – mindenki meg tudja tanulni.

Ha csak cselekszel, a lelked nem tudja utolérni a tetteid.

 

„…Most megállunk és megvárjuk a lelkünket, míg utol nem ér…” (Indián bölcselet)

 

Rengeteg módszer létezik a jelen tudatosítására: – jóga – kontempláció – meditáció – inmagináció – mandala festés – MBSR – stb…és mindenekelőtt a legfontosabb, a már oly sokat ismételt ÖNISMERET, hogy tisztába kerülj vele, számodra melyik technika a legjobb, leghatékonyabb, legkönnyebbe elsajátítható, első lépés az, hogy tudd, Te hogy is épülsz fel energetikailag.

Hidd el, nem csak úgy mondom, saját magam is erősen érintett vagyok e téren. Évekbe telt mire megtanultam külön kezelni a jelen valót, a rövidtávú céljaimat, a hosszú távú céljaimat, és az álmaimat. Mindeközben – a céljaim eléréséhez tudatosan kezelni a célzott teremtő álmodozást; és a szabadszárnyalású, kvázi fakultatív álmodozást, mert ez utóbbi az inspiráció termőtalaja.

Az én energetikai rendszerem túl van súlyozva levegő elemmel. Vagyis, úgy lehet engem elképzelni energetikailag, mint egy szép tavaszi napon elkóborolt héliumos léggömböt a Városligetben. Semmi köze a valósághoz, hát hosszú évekig nekem se volt túl sok. Mindez persze nem mentség, csak magyarázat! Innen szép a fejlődés.  Manapság, pedig már olyan elismerést is kaptam, hogy biztosan Bika a horoszkópom. Ha én, egy tavasszal megszökött héliumos lufi vagyok a Városligetben, akkor a Bika, az Állatkert tulajdonosa, aki a tiszta hasznot számoltatja a pénzügyesével, a tavaszi szünet első hétvégéje után.

Ha szeretnéd tudatosan formálni a jelened és a jövőd, de nem találod, hogy miképp fogja hozzá, gyere, jelentkezz be személyiségelemzésre az Energiamezőbe, segítek a változásban, hogy hatékonyan és kiegyensúlyozottan valósíthasd meg az álmaid.