Mi az a tantra?

A tantra tanítása az energia átalakulásának egyetemes elvén nyugszik, amelyben a vágyat a megismerés és a teljesség keresésére szolgáló forrásként értelmezik. A ha­tártalan túláradás élménye vezet el a megvilágosodáshoz.

A vágy nem egyéb, mint érzékszerveink természetes reakciója. Hirtelen kedvet kapunk rá, hogy megigyunk, megegyünk, megnézzünk vagy megtapintsunk valamit. Ám ha alaposabban végiggondoljuk, valójában minden tevékenységünk a vágy valamilyen megnyilvánulása: a szeretet, biztonság, tudás, siker és elismerés óhajtása teljesen elképzelhetetlen e nélkül a vágy nélkül.

A tantra nem ítéli el, hanem hasznosnak tekinti, és a felszabadulás, a fejlődés forrásaként kezeli a vágyakat. A tantra szemlélete szerint az egész világmindenség energiából áll. Ez az energia azonban nem statikus és merev, hanem bizonyos ciklikusan visszatérő minta szerint állandó átalakulásban van. Mivel az ember a vi­lágmindenség része, szintén alá van vetve ennek a pe­riodikus változásnak. Így elmondható, hogy az a tény, miszerint valaki eredményes vagy sem, gazdag vagy szegény, beteg vagy egészséges, csupáncsak attól függ, hogy az illető összhangban van-e az érzelmi, fizikai vagy szellemi energiákkal.

Az embert egyéni érettségével, igényeivel és sajátos visel­kedési mintáival rendkívül bonyolult lénynek kell tekinteni.

 

A tantra és a tudatos lélegzés

A gondolatok áradata, mint oly sok esetben, úgy szerelmi élvezetek közben is gyakran elhatalmasodik az érzékek felett, és blokkolja őket. A következő gyakorlat segíthet megszabadulni a terhes vagy zavaró gondolatoktól, hogy könnyeden átadhassuk magunkat az érzéseinknek.

Kényelmesen üljünk le egy székre vagy egy padlóra terített takaróra, és hunyjuk le a szemünket. Minden idegszálunkkal figyeljünk a bennünk zajló folyamatokra. Engedjünk szabad folyást a gondolatainknak, de ne kövessük őket, csak figyeljük távolságtartó érdeklődéssel csapongásukat. Ha először végezzük ezt a gyakorlatot, valószínűleg úgy fogjuk érezni, hogy fejünkben szakadatlanul zsongnak a gondolatok. Ez teljesen természetes, nem kell nyugtalankodnunk miatta.

Ha egy ideig figyeltük a gondolatainkat, most összpontosítsunk a lélegzetünkre. Érezzük, amint a levegő belégzéskor lassan testünkbe áramlik az orrunkon keresztül, a felmelegedett levegő pedig ugyanott távozik kilégzéskor. Lélegezzünk nyugodtan és figyelmesen.

Ha figyelmünk csak egy pillanatra is elkalandozik, láthatjuk, hogy máris előtörnek a gondolatok. Lélegzésünk ugyanakkor önkéntelenül felszínesebbé válik. Ha észrevesszük, hogy ez történik, elég, ha ismét a lélegzetünkre összpontosítunk.

Végezzük ezt a gyakorlatot addig és olyan gyakran, amíg annyira belénk ivódik a tudattalan és tudatos lélegzés közötti különbség, hogy még a gondolatok folyamatos áradata sem zavarja meg a nyugalmunkat.

 

A tantra és a tudatos lélegzés

 

A Tantra és a szexuális lélegzés

A szexuális lélegzés a szexuális érzékelés fokozásának egyik alaptechnikája. Segítségével fokozhatok és az egész testben eláraszthatok az érzések. Újra átélhető és felfe­dezhető a tudatos testiség, amelyet nem kell félelmek és belénk nevelt komplexusok mögé rejtenünk.

Kényelmesen feküdjünk hanyatt az ágyon vagy a padlón, mindkét kezünk a nemi szervek tájékán pihenjen. Szemünket hunyjuk le, és lazítsunk.

Nyissuk ki a szánkat, mintha fütyülni akarnánk, és könnyedén, de mélyen lélegezzünk be a szájunkon keresztül. Állkapcsunkat és ajkainkat lassan lazítsuk el, és megint a szájunkon keresztül eresszük ki a levegőt. Addig lélegezzünk így, amíg lélegzetünk ritmusa fokozatosan át nem áll erre a légzésmódra. Közben nyugodtan adjuk át magunkat a kéjes képzelgésnek. Ez segít az ellazulásban.

■ Ha már teljesen fesztelennek és ellazultnak érezzük magunkat, a szexuális légzés mellett kezdjük ritmi­kusan nyitni-zárni medenceizmainkat (belégzésre feszít, kilégzésre ellazít és így tovább). Hamar rá fogunk érezni, milyen könnyű összhangba hozni a légzést és a medenceizmokat. Két kezünk legyen továbbra is a nemi szervek tájékán. A gyakorlatnak ez a része legalább öt percig tartson.

Jobb kezünkkel a lélegzettel párhuzamosan lassan simítsuk végig testünk középvonalát a nemi szer­vektől a homlokunkig. Ezután tartsunk egy kis, 8-12 másodperces szünetet, majd lassan, gyengéden simítsunk végig testünkön visszafelé is, a nemi szervek irányába. Ez a folyamat aktiválja a „belső furulyát”.

Képzeljük el, hogy belégzéskor a levegő nemi szerveinken keresztül árad a testünkbe, és a nemi energia a belső furulyán és a hét csakrán keresztül a homlokunkig száll, kilégzéskor pedig lassanként elhagyja testünket. Ezt a gyakorlatot is nagyjából öt percig végezzük.

 

Forrás: Konrad Halbig – Karin Schnellbach – Lélegezz helyesen!