A teremtés lényege a hit! De mi is az?

 Mi az, hogy hit?

A hit egy egyesülés, a gondolat és az érzelem egyesülése.

Mi az, hogy gondolat? Mi az, hogy érzelem?

Ez kép ábrázolja a test energiaközpontjait, a csakrákat. Egy ősi szanszkrit irat azt mondja, hogy a gondolat a felső csakrákban (korona, harmadik szem, torok) történik.  Itt képzeljük el a kvantumlehetőségeket. Az érzelem a kreatív központban az alsó csakrákban (napfonat, szakrális, gyökér) történik. Azt mondja ez az irat, hogy az érzelem csak kétféle lehet, szeretet és félelem. Tehát, amikor egy gondolatra koncentrálunk az elménkkel, akkor annak a gondolatnak életet adunk, üzemanyaggal látjuk el az érzelmek által. A gondolatba helyezett félelem vagy szeretet által egy érzést hozunk létre.

Tehát az érzés az érzelem és a gondolat egyesülése.

Mi az az egy energiaközpont a testben, amivel még nem foglalkoztunk? A szívcsakra! Az érzés a szívben történik. Az érzés és a hit össze vannak kötve.

Az érzés a szívünkben lehet gyűlölet, szomorúság, öröm, szánalom, ezek érzések nem érzelmek. Hogy ezek az érzések jelen legyenek, ahhoz kell egy gondolat és egy érzelem, ami csak kétféle lehet, a szeretet és a félelem, ami az érzést megteremti. És ezt egy kétezer éves iratban láthatod.

 

Tehát a hitünk a kvantumlehetőségeket, amiket mi elképzelünk, lefordítja a világunk fizikai valóságává. A kvantumlehetőségek csak hullámokként léteznek, de ez a világ atomokból áll. Amikor mi iskolába jártunk azt tanították, hogy az atom, úgy nézi ki, mint egy kis naprendszer. És azt tanították, hogy az atom dolgokból áll. Egy dolog a közepében és dolgok körpályán.

Manapság már nem ebben hisznek a tudósok. Most azt mondják, hogy az atom úgy néz ki, mint az energia. Inkább energiahullámnak néz ki, mint dolgok összességének.

Ha meg akarsz változtatni egy atomot, akkor meg kell változtatnod azt az energiát, amiben az atom létezik. Ha meg akarod változtatni az életed fizikai dolgait, akkor meg kell változtatnod azt az energiát, amelyben az a dolog létezik.

Einstein azt mondta erre: A mező, ami mindent összekapcsol, az a részecske központi szabályozó szerve. A mező az, ami meghatározza, hogy az atom hogyan viselkedik.

 

Az a mező, amely mindent összeköt elektromos és mágneses mezőből áll. A következő szöveg egy hagyományos fizikai iratból származik:

 

Azt állítja, hogy ha te megváltoztatod az elektromos mezőt, akkor meg fogod változtatni azt, ahogy az atom viselkedik, ezt úgy hívják, hogy Stark effektus. Ha megváltoztatod a mágneses mezőt, azt Zeemann effektusnak hívják, akkor szintén megváltoztatod az atomot. A tudomány ma már tudja, hogy ha megváltoztatod az elektromos vagy a mágnese mezőt, akkor az atomot is megváltoztatod.

 

Mi az a szerv a testedben, ami a legerősebb elektromos mezőt hozza létre a testedben? A szíved! Tehát az érzés, ami a szívedben jön létre elektromos és mágneses hullámokat hozz létre, megváltoztatja a testedet és megváltoztatja a világodat.

 

Ez az, amit az őseink megértettek, amit az irataikban, a monostoraikban, a korai nyelveikben, a templomaikban hagytak. Ők megértették, hogy az emberi szív állítja elő a legerősebb elektromos és mágnese mezőt a testedben. Néhány ember azt állította, hogy az agy. Ami igaz is, az agy előállít ilyen mezőket.

A szív elektromos mezeje azonban 100-szor erősebb, mint az agyé. A szív mágneses mezeje majdnem 5000-szer erősebb az agy mágneses  mezejénél. A szívünk állítja elő azokat a mezőket, amelyek megváltoztatják a mi világunkat és a testünket.

A hited állítja elő az elektromos hullámokat, a hited változtatja meg azokat a mágneses hullámokat, hogy mit hiszel magadról, mit hiszel rólam, mit hiszel a világról, istennel való kapcsolatodról. A hited teremti meg, hogy mi történik ebben a világban most. A hit változtatja meg az anyagot.

 

A tudósok elmondják, hogy a kvantumlehetőségek energiahullámokként léteznek. A hullámok összehúzódnak és kitágulnak. A hullámok jönnek és mennek, ezek az életed lehetőségei. A te tökéletes párkapcsolatod, a bőséged, jön, és megy, mert a hullámok mindig mozognak. Mi történik akkor, ha a hullám se nem jön, és se nem megy, hanem egy egy helyben van? Hogy hívjuk azt a hullámot? Állóhullámnak nevezzük, ami maga a valóság.

A kvantumlehetőségek jönnek és mennek, de a világ valósága az egy olyan hullám, ami állóhullám nem jön, és nem megy. Így néznek ki az atomok. Az atomok hullámok, amik mozdulatlanok. A szívünk hite hozza létre az álló hullámot, a te szíved hozza létre azt a hullámot, ami helyére rögzíti a lehetőségeket a jelen pillanat valóságába. Azt a hullámot, ami az atomokat „csinálja”, a világunk pedig atomokból áll.

Kettős rés kísérlet: 1909-ben végezték el először ezt a kísérletet. A tudósok fogtak egy anyagrészecskét, amit fotonnak hívnak. Ezt a fotont keresztül akarták lőni egy résen, hogy elérje a kijelölt célpontot. A részecske részecskeként működik, sikerül a kísérlet, a foton átmegy a résen.

Aztán megpróbálták a kísérletet megint, de egy dolgon változtattak. A foton előtt most két nyílás van, hogy elérje a célpontot. Hiszik, hogy a részecske csak egy helyen lehet egy időben, Arra azonban nem voltak felkészülve, hogy mi fog történni a kísérlet alatt. A foton egy fényrészecske, egy olyan dolog, amiből a mi testünk is felépül, tehát egy olyan dologgal kísérleteznek, ami a valóság. A részecskét ellövik és a részecske eltűnik.

Mi történt? Hová tűnt? A következő pillanatban, amikor látták a részecskét, akkor a céltáblán volt, de nem részecske volt, hanem egy hullám. Ezt azt jelenti, hogy mindkét nyíláson átment, ugyanabban az időben. A részecske megváltoztatta magát, hogy a feltételeknek megfeleljen. 

 

 

Miért történt meg? Azt mondják a részecske részecskeként indult, anyagként kezdte el, de hullámként viselkedik. Úgy viselkedik, mint az energia. Miért változott a részecske? Ki tudja, hogy két lehetséges nyílás van annak a részecskének? A tudósok tudták a teremben, de a részecske nem tudhat semmiről. A tudósok tudták, de úgy gondolták, hogy annak nem lehet hatása a valóságra! Vagy igen?

A tudósok azt fedezték fel, hogy az ő tudásuk, a tudatosságuk hatással volt a fotonra. Ez befolyásolta annak a módját, ahogy a részecske viselkedett. Ez azt bizonyítja, hogy a tudatosságuk befolyással van a mi fizikai világunkra. Ezt már 1909-ben tudták. A megfigyelő megváltoztatja a világunk részecskéit. Ebből kiindulva nincsenek megfigyelők, te nem vagy megfigyelő, hiszen hatással vagy a világra, innentől kezdve te résztvevő vagy.

Ezt a kísérletet megismételték 1998-ban is, Izraelben. Ugyanazt az eredményt kapták, de találtak még valamit. Azt találták, hogy minél inkább figyelték a megfigyelők részecskéket, annál nagyobb a hatás.

 

A buddhista hagyományok ugyanerről árulkodnak: „A valóság csak ott létezik, ahol az elme fókuszál!”

 

Mire fókuszálunk ma? Sajnos leginkább a félelemre. Mi történne, ha másra fókuszálnánk?

Készült Gregg Braden előadásai alapján