fbpx

A kreativitás és a művészet az emberi természet része.

Kreativitás nélkül nem léteznének új találmányok, nem lenne áram, nem lenne víz, és nem lenne internet. Minden, ami körülvesz bennünket fizikai környezetünkben, az alkotó emberi gondolkodás eredménye.

Bármit is gondolsz, valakinek először rendelkeznie kellett a koncepcióval. A szerző és polihisztor Arthur Koestler híres, 1964-es, „A teremtés aktusa” című könyvében a találmányok és felfedezések sok különböző példáját hasonlította össze. Koestler arra a következtetésre jutott, hogy van egy közös szál az emberi kreativitásban, amit „biszociációnak” nevezett – a korábban nem kapcsolódó gondolatmenetekből származó ötletek egy teljesen új, meglepő és váratlan ötletté való keveredése. Koestler szerint a kreativitás gyakorolható és fejleszthető, még azoknál is is, akik azt hiszik, nem innovatívak vagy kreatívak.

 

Hogyan fejleszthetjük kreatív gondolkodási készségeinket?

1. Élvezd

Ha már tudod, hogyan kell csinálni, te is előállhatsz egy új ötlettel. Legyen a „kreativitás tere” az irodád vagy az otthonod. Esetleg szétszórt papírokkal, színes tárgyakkal, zsírkrétával, jelölővel, tollal stb. Akassz fel egy parafatáblát a falra, ahová feltűzhetsz furcsa újságkivágásokat, magazinokat, fényképeket, gyerekrajzokat, kacér üzeneteket. Próbálj meg mindenféle dolgot rögzíteni. Aztán rendezd át őket. Ez a Te kreatív környezeted. Légy innovatív! A függönyre, a hűtőszekrényre, az asztalra rögzíthetsz cuccokat – érdekes mágneseket, tükröket, jegyzeteket, gyönyörű művészi képeket, vicceket, bölcsességet. Az a cél, hogy ez a környezet szórakoztató legyen, hogy feldobja a hangulatodat. 

 

2. Légy kreatív

Szánj időt a kreatív gondolkodásra. A tiszta matematikában egy problémának egyetlen helyes megoldása van, és a matematikusok minden energiájukat és idejüket arra fordítják, hogy megtalálják ezt az egyetlen választ. A való világban azonban általában egynél több módszer létezik a probléma megoldására. A probléma megoldásának legjobb módja némi kreativitást igényel. Egy kis gyakorlással és tapasztalattal könnyedén találhatsz ki új ötleteket. Az új ötletek körülötted vannak; ennek tudatában sokkal könnyebb lesz rájuk gondolni, mintha bizonytalan lennél abban, hogy valóban van-e válasz.

Képzeld el, ha mindenki azt hinné, hogy már mindent feltaláltak! Ennyire változatosak lennének, ha az emberek valóban hinnének ebben? Bármin lehet javítani. A legjobb történet még nincs megírva, a lehető leggyorsabb autók még nem léteznek. Az orvostudomány tovább fejlődik. A tudósok továbbra is választ keresnek a még mindig megválaszolatlan kérdések ezreire. Egy-egy problémára mindig több száz megoldás létezik, és nincs semmi ok arra, amiért ne jutott volna eszedbe néhány közülük.

 

3. Menj vissza a benned lévő gyermekhez

Gondold át, milyen dolgok okoznak igazi örömet. Nézd meg őket új szemszögből, mintha soha nem csináltad volna. Hasonlóan más szemszögből nézheted a mindennapi problémákat. Nézz rájuk friss szemmel, ahogy a gyerekek teszik. Ahogy öregszünk és idősödünk, minden a tapasztalat és tanulás merevvé teszi a gondolkodásunkat. A gyerekeket nem terheli a felhalmozott információ súlya, amely korlátozza egy felnőtt gondolkodását.

Ugyanazon az úton megyünk munkába, ugyanazokat az ételeket főzzük, ugyanazon bevált receptek alapján, és panaszkodunk, hogy a dolgok nem mennek jól, és nem vesszük észre, hogy a probléma valójában abban van, ahogyan csináljuk a dolgokat.

Módosítsd az útvonalat a munkahelyre. Használj más receptet egy ismerős ételhez. Fontold meg a problémát más megközelítésből. Színezd ki a füvet narancssárgára, fesd zöldre az eget, és változtasd kékké a napot. Fordítsd a feje tetejére az elképzeléseidet mindenről. Kérdezd meg magadtól, mit gondoltál volna 6, 8 vagy 12 éves gyerekként – a világ néhány „megoldhatatlan” problémájáról. A gyerekek rózsaszín szemüvegen keresztül látják a világot. Talán nekünk is így kellene.

 

4. Engedd szabadjára a kíváncsiságodat

Minden új ötlet korábbi tudáson alapul.

Sir Isaac Newton, aki 1687-ben felfedezte a gravitáció és a mozgás törvényeit, ezt mondta: „Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam.

Az új ötletek nem feltétlenül olyan felfedezések, amelyekre korábban senki sem gondolt. Általában a már meglévő ötletek elemeit kombinálják. A kíváncsiság heterogén – történelmi, földrajzi, filozófiai és tudományos – információk gyűjteménye. A kíváncsiság az, ami segít egy tárgy, egy ország, vagy akár egy ötlet feltárásában.

Albert Einstein azt mondta: „Nincs különleges tehetségem. Csak szenvedélyesen kíváncsi vagyok.”

Azokban az emberekben támadnak ötletek, akiket minden érdekel. Aztán amikor szükségük van rá, a kreativitás egyesül az elméjükben lévő tudással, és valami eredetivé nő. A további információk gyűjtése mindig segít. Szerezz be egy jegyzetfüzetet, amelyet bárhová magaddal vihetsz. Rögzíts benne mindent, amit érdekesnek és fontosnak találsz. Tanuld meg kombinálni az ötleteket. Olvass szakmai folyóiratokat, nézz dokumentumfilmeket. Az internet is tele van információval, ötletekkel; használd a fórumokat és közösségi hálózatokat.

 

5. Rögzíts mindent

Ne hagyd, hogy az észrevételeidet, ötleteidet a por lepje be. Rendszeresen nézd át a jegyzeteidet. Foglalj össze mindent, ami hasznos lehet. Ne félj kísérletezni! Még az őrült ötletek is hasznosak lehetnek a későbbiekben. Csak kérdezz, és éld meg a kreativitásodat!

Pin It on Pinterest