Életed egy bizonyos szakaszában elkezdesz visszatekinteni, hogyan éltél eddig? Mi tanultál, milyen hibákat követtél el, hogy élsz most és hová tartasz? Mi az életcélod?
Általános elvárás a nők felé, hogy férjhez menjenek, gyereket szüljenek, és nagyjából elégedjenek meg ennyivel. De sokan vagyunk, mi nők, sőt egyre többen, akiknek ez nem elég! Mert hiszünk abban, hogy az életünknek, az ittlétünknek célja van. Egy olyan cél, amely nem a férjünkről, a gyerekünkről, vagy a társadalmi elvárásokról szól, csakis rólunk! Bár nagyon vágyunk megvalósítani önmagunkat, mégis nehéz elindulni és végig menni ezen az úton, hogy végre megtaláljuk az életcélunkat.
Mi az, ami megnehezíti az életcélod megtalálását? Úgy hívjuk, EGO.
Sokféle magyarázat, definíció létezik az EGO-ra vonatkozóan és ezek általában túlkomplikáltak, érthetetlenek. A legérthetőbb magyarázatot Dr. Wayne W. Dyer adta meg nekem, amikor rátaláltam Az ambíciótól az értelemig-az életcélod megtalálása című filmjére.
„Sokan érdeklődnek, amikor életcélról, és az élet értelmének megtalálásáról beszélek. Mi az életcélom? Hogy találom meg? Mindig kicsúszik a kezeim közül, sose találom meg…! Én mindig úgy éreztem, hogy az élet igazi értelme az, hogy boldog legyél és örvendj az életednek! Hogy elérj oda, ahonnan nem akarsz megint máshová eljutni. Annyian élnek küszködve, próbálván elérni oda, ahol nincsenek. De valahogy soha nem érkeznek meg.
Az életcél megtalálásának egyik megértési módja, a természethez való visszatérés, hogy felismerd a magad természetét. Amikor megjelentél ebben a világban, egy csipetnyi emberi protoplazmából indultál el. Egy foltocskából, ha jobban tetszik. És te az vagy, ami abból a foltból lett. Mindaz, amire szükséged volt, ott volt abban a kis foltban. Az egyik legfontosabb metafora, amit valaha is használtam, hogy az életed első kilenc hónapjában a fogantatásod pillanatától egészen a születésedig, minden el volt intézve neked. Nem volt semmi feladatod.
Nem emésztetted magad a szemszín vagy a testalkat miatt. Ezt mind elrendezték neked. Te csak megadtad magad! Én ezt jövő-vonzásnak nevezem. És ez vonz, húz téged abba az irányba, amivé neked válnod kell! És nekem nem nagy dolog kimondani, hogy amennyiben minden, ami a fizikai úthoz kellett, már megvolt ott bent, akkor miért ne lenne meg az utazás többi része is?
Az életcélod is ott van! Az egész személyiséged ott van! Mindaz, amivé válnod kell, nem csak fizikailag, hanem teljes egészében. Ha el tudnád engedni magad és csak hagyni, hogy megtörténjen. És így születünk. Ránézünk szülőként erre a gyönyörű teremtésre, és így szólunk magunkban: Nagyszerű munka Istenem, csodálatos, jobb nem is lehetne! Mostantól átvesszük!
ÉS akkor körbe vesz az a sok ember, a család, a kultúránk, bárhová is mennénk, azt mondják, hogy nem igazán bízhatunk abban, amik vagyunk. Valami rajtunk kívüliben kell bíznunk! És ezzel elindultunk az ambíció felé. Amikor azt mondod, „Mostantól átvesszük.” Egyszerűen veszed ezt a tökéletességet, és kirekeszted a teremtőt! Eltávolítod Istent!
Edge God Out! E-G-O. EGO.
Az EGO az a részünk, ami elkezdi mondani, hogy nem egy tökéletes isteni teremtés vagy. Nem ezt mondja! Azt mondja: „Az vagy, amid van” Ez elkezdődik a játékainkkal, aztán jön a bankszámla, majd minden vagyonunk. Észre sem vesszük, és a vagyonunkkal azonosítjuk önmagunkat. Elkezdjük azt hinni, hogy minél több mindenünk van, annál értékesebbek vagyunk. Tehát olyan életet élünk, amelyben gyerekeinket beleneveljük egy olyan kultúrába, amely nagy hangsúlyt fektet a TÖBB-re. Ez szinte az EGO mantrájává válik. Szerezz minél többet! És minél több mindened van, annál jobban tudod, hogy mennyire kell az másoknak. Egyre fontosabb feladattá válik, a vagyon megőrzése és gyarapítása. Ebben az a dilemma, hogy amennyiben azonosulsz a vagyonoddal, és a dolgok eltűnnek, akkor önazonosságod is eltűnik.
AZ EGO másik oldala az a gondolat, hogy nem csak a vagyonom vagyok, hanem az is, amit csinálok. És amit csinálok válik azzá, amit eredménynek nevezünk. Márpedig ha azt hisszük, „azok vagyunk, amit csinálunk”, felőröl bennünket az a gondolat, hogy a sikerünk, az értékünk, az emberi méltóságunk, attól függ, hogy mit értünk el. Így hát több pénzt kell szereznem el kell érnem, hogy előléptessenek, versenyeznem kell mindenkivel, aki meg akar fosztani a javaimtól. Folyton folyvást ezt tanítják. Az a legfontosabb, hogy első legyél! Ha pedig az elsők vagyunk, akkor mindenkinél jobbak vagyunk. Folyton ezt a versengést éljük meg, mert azt hisszük, hogy egy olyan világban élünk, ahol versenyezni kell. Ezt az EGO mondja.
A harmadik oldal azt mondja, hogy „az vagyok. amit mások gondolnak rólam”. Vagyis, a hírnevem vagyok. Ez különösen érvényes azokra a fiatalokra, akiket arra tanítottak, hogy úgy kell öltözni, ahogy a többiek. Ha nem tetszel az embereknek, akkor valami baj van veled. Ha így élsz, akkor minden fordulat megváltoztat. És ez különösen érvényes a nőkre, főként a család vonatkozásában.
Kultúránkban, társadalmunkban a nőket gyakran arra nevelik, hogy csak a család vonatkozásában tudnak beteljesülni. Milyen vagy, mint lány, milyen vagy mint anya, vagy nagymama. Ez minden nőnek fontos, és meghatározó része lehet, ha ezt választja, de nem feltétlenül az egyedüli lehetőség. És sok nő érzi ott legbelül a hivatást, hogy valami szépet alkossanak, hozzájáruljanak a léthez, de legtöbbször ezt figyelmen kívül hagyják.
Én csak bátorítani tudom a nőket, ne hagyják figyelmen kívül azt a belső hangot, ne nyomják el azt az oldalukat, amely azt mondja: „Azért vagy itt, hogy valami nagyot alkoss!” Pontosan annyira megillet titeket, pont annyi jogotok van ezt tenni, mint bárki másnak.
Aztán eljutunk az EGO negyedik oldalához, ami a különválásról beszél. AZ EGO-nak igen erős hitrendszere van, ami szerint az, ami vagyok, el van különülve mindenki mástól. Arra tanít minket, hogy el vagyunk szakítva mindentől, ami hiányzik az életben. Mindentől, amit szeretnék. Végül az EGO megtanítja a legszörnyűbb tévedést. Arra tanít minket, hogy el vagyunk választva Istentől.
Az egyik legegyszerűbb megértés, amit életed délutánján sajátítasz el, mikor átváltasz az életed értelmi szakaszába, annak belátása, hogy egy forrásból érkeztél. Nevezhetjük Istennek, vagy Tao-nak, nem az a fontos, hogy minek nevezzük. Ez a forrás mindenhol ott van és sehonnan sem hiányzik. Ott kell legyen, mert ő teremt mindent. Minden ebből a forrásból érkezik. Akkor benned is ott kell lennie, ha mindenhol ott van. És ha ott van benned, akkor ott van bármiben, ami hiányzik az életedből.
Ha ezt tudatosítod, akkor felismered, hogy mindaz, ami hiányzik az életedből, és szeretnéd, ha meglenne, már ott van a lelkedben. Csupán meg kell találnod az erre való ráhangolódás módját, és tudatosítanod kell azt, hogy már kapcsolatban állsz vele, csak el kell indítanod az útján.”
Ha további útmutatóra van szükséged, nézd meg a filmet, és indulj el! Nincs mitől félned, képes vagy rá! Itt az idő, élj boldog és teljes életet!
