Évekkel ezelőtt Dr. Csernus Imre előadásán voltam a párommal. A párkapcsolat volt a téma és a férfi, női szerepek. Dr. Csernus a közönség soraiban ülő vendégeknek is tett fel kérdéseket. Az egyik kérdés, amit egy anyukának tett fel, nagyon mélyen elgondolkodtatott.

 

Ha megkérdezi a lányod, hogyan legyen igazi nő, akkor mit mondasz neki? Hogyan kell Nőnek lenni?

 

Eszembe jutottak a lányaim. Elképzeltem, ahogy felteszik nekem a kérdést. Aztán kerestem magamban a válaszokat a „hogyan legyen igazi nő” kérdésre. Kerestem a szavakat, amelyekkel ki tudnám fejezni a női lét lényegét, de nem találtam. Minél többször ismételtem magamban a kérdést, annál üresebbnek éreztem magam.

Ahhoz, hogy elmondjam a lányaimnak, mitől igazi nő a nő, először azt kell megvizsgálnom, én mitől vagyok az? Vajon igazi Nő vagyok és élem a Női létet, vagy csak én hiszem azt? Úgy gondolom az a Nő éli igazán a nőiességét, aki magabiztos, független és tiszteli önmagát. Aki önmagáért tesz dolgokat, nem azért, hogy másoknak megfeleljen. Az igazi nő tisztában van azzal, hogy mit akar, hogy mi a jó neki, és éppen ezért soha nem lesz megalkuvó, nem éri be kevesebbel, mint amit szeretne elérni.

Tegyük fel, hogy elmondom a fent leírt mondatokat a lányaimnak. érteni fogják? Ebből majd tudni fogják, hogy kell megtenni vagy éppen nem megtenni bizonyos lépéseket? Innentől kezdve nem fog nekik nehézséget okozni egyetlen döntés sem? Ó, dehogynem!

Véleményem szerint a tapasztalás elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki igazán meg tudja élni a nőiességét. Ha visszagondolok, kamaszkorom óta nagyon sok szerelmet, csalódást, visszautasítást éltem meg, mire eljutottam addig, hogy Nőként tudjak megnyilvánulni. Ehhez elengedhetetlen volt, hogy a tapasztalataimból le tudjam vonni a tanulságot. A visszautasítás, megcsalás nagyon meg tudja törni egy fiatal lány vagy nő önbecsülését. (Bár szerintem ez a férfiaknál sincs másként!) Nem mindegy, hogy ebből a lelki állapotból hogyan tudunk kikeveredni. Vissza tudjuk nyerni az önbizalmunkat, megerősödve fel tudunk állni, vagy megtörve, tovább cipelve folytatjuk utunkat.

 

Mit tudok hát tenni azért, hogy a lányaim igazán meg tudják élni a Női lét szépségeit?

  • Ha kérdeznek, válaszolok, őszintén.
  • Mesélek az általam megélt tapasztalatokról, és arról, hogy mit tanultam belőlük.
  • Beszélek majd az általam elkövetett hibákról, hátha megjegyzik és nem követi el ugyanazt.
  • Hagyom őket élni! Nem szólok bele a döntéseikbe, csak ha a véleményemet kérik. Mert igazán a saját tapasztalataiból tanul az ember. Bármennyire fájdalmas is, a pofonokra szükségünk van, hogy megtanuljunk tisztán látni, illúzióktól mentesen élni.
  • Ha bekövetkeznek a csalódások, akkor majd ott leszek mellettük, hogy ne megtörten, önbecsülés nélkül menjenek tovább.
  • Végül, ami talán a legfontosabb, hogy én magam élem a nőiességemet, mert ebből fognak a legtöbbet tanulni!