A lélekvisszahívás egy ősi sámán módszer, melynek segítségével elveszett lélekrészeinket szerezhetjük vissza.
A sámánok hite szerint, ha valakit erős trauma ér, akkor lelkének egy darabja ottragad abban az élethelyzetben, amely számára hatalmas megrázkódtatás volt. Ez a lelkünk védekező reakciója annak érdekében, hogy ne omoljunk össze a megpróbáltatás súlya alatt, egyfajta túlélési mechanizmus. Ha viszont a lélektöredék idővel nem tér vissza hozzánk, akkor nem tudunk teljes lényként működni, nem leszünk „egészek”.
A lélekvesztés tüneteit a Sámángyógyítás című cikkem tartalmazza.
A sámánok képesek arra, hogy az elveszett lélektöredékeket felkutassák és visszaintegrálják, hogy a lélek újra egészként tudjon működni.
A sámán „utazást” tesz asztrális síkon, a lelkek világába. Ahhoz, hogy ezt meg tuja tenni, el kell lazítania a testét, ki kell ürítenie az elméjét, le kell csillapítania az érzéseit. Ha ez megtörtént, pontosan meg kell fogalmaznia az utazása célját, melyben a segítői is támogatják. A segítők lehetnek emberi alakban megjelenő lelki vezetők, erőállatok, vagy szokatlan formában megjelenő szellemlények. A sámán a megváltozott tudatállapot eléréséhez sámándobot használ, vagy egyszerűen csak lefekszik a páciens mellé.
Ha az utazás sikeres volt, akkor a megtalált lélektöredéket általában egy kristály segítségével visszavezeti a pácienshez, és újraegyesíti a lélekkel. A sámán a lélekrészt a mellkasba (szívcsakra) vagy a fejtetőre (koronacsakra) történő befújással egyesíti a lélekkel. A páciensnek természetesen fel kell készülnie arra, hogy szembenézzen azzal az élethelyzettel, amely anno a lélekvesztését okozza. A lélekvisszahívás nagyon hatásos sámántechnika, mellyel újra önmagunkra találhatunk, és teljes életet élhetünk.
Most tegyük félre a sámánok hitét, és nézzük meg, mi is történik valójában a lélekvisszahívás során?
A lélekvesztés valójában egy érzelmi/energetikai blokk. A lélektöredék nem ragad ott térben és időben a kiváltó eseménynél, egyszerűen csak az energetikai blokk következtében elhatárolódik a lélek aktív részétől. A sámán, munkája során ezt az energetikai blokkot feloldja és az elhatárolódott lélekrészt egyesíti a lélek aktív részével.
Miért is kell akkor a kristály, a befújás meg a hókusz-pókusz?
Minden a páciensért van, még a hókusz-pókusz is. Tegyük fel, felkeresel egy sámánt, hogy hozza vissza az elveszett lélekrészedet. Ő elkezd dobolni, vagy csak lefekszik melléd, majd egy kis idő után közli veled, hogy befejezte, a lelked újra egészként működik. Nos, csalódott lennél, azt gondolnád „ez egy szálhámos, nem is csinált semmit, csak a pénzemet akarja. Ide se jövök többet!” Minden színjáték, ami a sámánmunkához tartozik, azért van, hogy a páciens be tudja fogadni és fel tudja dolgozni a gyógyítás folyamatát. Az embereknek szükségük van a varázslatra, ki vannak éhezve a csodákra, és a sámánszertartás alatt ezt meg is kapják.
Ha részletesebben is érdekel a sámánizmus, azon belül is a lélekvisszahívás, keress bátran az elérhetőségeimen.
Ha olvasnál a témáról, akkor szeretettel ajánlom neked Sandra Ingerman Lélekvisszahívás című könyvét.
Trackback/Pingback