Mindazok számára, akik az ezotériát tudományos úton kívánják tanulmányozni, az egregorok koncepciója nem több a régi idők fakó maradványánál, a múlt egy ősi ereklyéjénél, aminek alig van némi jelenre gyakorlati hatása.
Ellenben azok, akik a spirituális utat járják, legyen az bármilyen, az egregorok koncepciójával való megismerkedés az egész életet megváltoztató találkozás lehet.
Egyszeriben rengeteg régi elképzelés – és tapasztalat – tisztává válik, miközben kérdések egész sora tárul fel előttük. Új fényben vizsgálhatják meg addigi útjukat, s úgy találhatják, függetlenül attól, hogy rendezett csoport tagjai vagy egyedüli gyakorlók, praktikáik hatalmas része egy vagy több szellemi entitás közvetett vagy közvetlen befolyása alatt állt, amelyeknek korábban még a létezéséről sem tudtak. A gyakorlati okkultizmussal, vagyis az energiák szellemi vagy anyagi célú manipulációjával foglalkozóknak az egregorok aligha jelentenek újdonságot, de csak ritkán értik meg, mivel gyakran a jósággal azonosítják őket.
Sok csoportban beszélnek arról burkolt, de egyértelműen magabiztos és pozitív értelemben, hogy vezetőjük vagy a csoport (és annak kiegészítéseként a tagok) egy hatalmas egregorral állnak kapcsolatban, erre a belső kapcsolat, vagy valami ehhez hasonló kifejezéssel szoktak utalni. Az egregorok hagyományos elképzelésének függvényében eme tanítványok most felülértékelhetik a láthatatlan erőkhöz fűződő viszonyukat, s eldönthetik, hogy ezek a kapcsolatok valójában előnyösek vagy hátrányosok voltak-e saját egyéni eszmélésükre.
Mi az az egregor?
Az egregor szó görög eredetű, az égrégoros, „éber”, „figyelő” jelentésű szóból ered. A szó Énok könyvében is megtalálható, ahol egy angyali lényre vonatkozik. Énok könyvét Énoknak, Noé nagyapjának tulajdonítják, s ugyan apokrif irat, egy fejezetével, ami a Figyelők Könyve néven ismert, számos jelentős zsidó és keresztény szervezet teológiai és történelmi érdeklődésének célpontjába került. A szöveg Kr.e. 300 körül keletkezhetett. Az egyetlen fennmaradt kézirata a délsémi ge’ez nyelven íródott valahol Afrika szarván.
Ugyan az eredeti szöveg héber vagy arámi nyelven keletkezhetett, ezeken nem maradt fenn teljes korai változat. A könyv egyik fontos témája – amiért számos misztikus, okkult hívő és keresztény fundamentalista egyaránt érdekesnek tartja – egy eljövő, jó és rossz közötti apokaliptikus összecsapással, illetve kétszáz „bukott” angyallal kapcsolatos, akik emberi asszonyokkal közösültek, s a frigyből óriások (nephilim) származtak, amelyek özönvíz általi elpusztításáról a Teremtés könyve is megemlékezik.
Az évezredek alatt felépült vallási egregorok még mindig képesek agymosni az embereket. Mi ad hatalmat a keresztnek, aminek eredendő bűnről és a fennálló hierarchiának való engedelmességről szóló tanai oly sokakat vezettek már boldogtalanságba? A félhold és csillag – leegyszerűsítve – olyan elveket képvisel, ami tömegmentalitássá teszi az öngyilkosságot, a gyilkosságot, a női nemi szerv csonkítását és egy olyan kollektivizmust, ami a mindennapok összes tevékenységét meghatározza a fürdéstől a reggeliig. Az elnyomottságot és áldozati pózt az isteni kiválasztottsággal egyszerre hirdető hatágú csillag ugyancsak egy ilyen szívós egregor, amin bőven lehetne mit javítani.
Kapcsoljuk csak be az álhíreket, vagy látogassunk el egy weboldalra, s azonnal találkozni fogunk egy csoport kontrollálatlan, erőszakos barommal, ahogy a szólásszabadság hagyományos, nemzeti egregorja ellen hadakoznak. A lehetőséget, hogy az amerikai nép fiai szabadon folytathassanak értelmes politikai vitákat, Thomas Jefferson és az alapító atyák teremtették meg és foglalták bele a Jognyilatkozatba, az amerikai szabadságjogok eme lajstromába, s amit az 1960-as években a berkeley-i Szólásszabadság Mozgalom emelt át a tömegkultúrába.
El tudom képzelni, ahogy szegény Mario Savio forog a sírjában, ahogy az Antifa bohócai és mások Berkeley-t Soros-finanszírozott cenzúra-rohamosztagosok és bakancsos, maszkos utcai bandák csataterévé változtatták. A tiszteletreméltó egregort a feje tetejére állították, amit a rendőrség tétlenül, passzív elfogadással szemlél, ahogy azt a fizetési csekkjeiket kiállító gyáva politikai szélhámosok elrendelik.
Aztán ott vannak az egyéni és személyesített pszichológiai egregorok. Ahogy valaki rossz szokásokat épít fel és esik nekik áldozatul, az aurában gondolatformák épülnek fel, amelyek a legeltökéltebb változtatási szándékok ellenére is fenntartják ezeket a káros magatartásokat. Ennek legegyszerűbb példája a lustaság lehet, ami megakadályoz a sportolásban.
Hányszor állják útját a spirituális, fizikai vagy pszichés fejlődésnek a meggyökerezett szokások, azok a negatív egregorok, amik annak érdekében, hogy fenntarthassák a maguk független létét, kiszívják az egyén energiáját?
Lehetséges, hogy a misztikus társaságok tagjai azt hiszik, magasabb intelligenciákkal állnak kapcsolatban, akik láthatatlan csatornákon keresztül vezérlik az adott csoportot. Az ilyen intelligenciákról gyakran úgy vélik, csak az adott titkos szervezeten keresztül oszthatják meg bölcsességüket az energiáik befogadására hangolódott aspiránsokkal. Ennek megfelelően a tagok a társaságot egy magasabb rendű tudat fejlesztő munkálkodása háromdimenziós manifesztációjának tekintik.
Ezek azok az élő egregorok, amiket csoportos rituálék, közös gyakorlatok, hierarchikus tanítások és belső doktrínák hoznak létre és tartanak fenn. Mark Stavish példaként a Rózsakereszt Ősi Misztikus Rendjét írja le.
Fontos észben tartanunk, hogy az egregorok élő lények. Táplálkozniuk kell. Úgy vélem, a velük való spirituális kapcsolattartás mindaddig egészséges marad, amíg a kommunikáció tiszta és pozitív. A társaság vezetőinek az aspiránsokat és az egregorokat is meg kell oltalmaznia a romlottságtól és az ábrándosságtól, ami ellustuláshoz és hanyagsághoz vezet. Az ilyen lezüllött társaságok által bevonzott egregorok ugyanolyan félrevezetettek lesznek, mint a társaság tagjai.
A spirituális tisztaság egyformán fontos úgy a csoport tagjai, mint annak fenntartó, tanító egregorja számára.
Mark könyvének egyik legérdekesebb része az, amikor az egyén által az Igazság keresése és a személyes ösvény járása közben befogadott majd elvetett egregorok hatalmából való szabadulásról értekezik. Az egykor önként befogadott, majd idővel meghaladott egregorokkal folytatott személyes szabadságharc akár élethalálharccá is fajulhat. Kevésbé drámaian fogalmazva tekinthetjük bátorság és félelem, teljesség és összeomlás küzdelmeként. A pszichikai és pszichológiai láncok és csápok, amik a különféle hitrendszereket és hitmechanizmusokat vallók köré csavarodnak, elképesztően erősek tudnak lenni.
Ne feledjük, az izomnövekedés valójában az izomszálak elszakadásának és felépülésének következménye. Más szóval a fájdalom, a veszély, a szenvedés a valódi beavatás részei. Ezekkel együtt jár a spirituális szükségeinket többé már nem szolgáló egregoroktól való megszabadulás és elszakadás. A spiritualitás individualizáció, azaz a valódi énünk misztikus ösvényen való felismerése és megteremtése.
Az Igazság a Szabadság őre. Nem kell félned. Ha elég bátor és bölcs vagy a következő helyes lépés megtételére, ha spirituális feddhetetlenséget keresel az életedben, szentül hiszem, hogy sikerrel fogsz járni. Csak így tovább, előre!
Forrás: Mark Stavish – Egregorok
