Tudtad, hogy az emberek már az ősidők óta készítenek belső szelfit? Meditációnak hívják!
Nyakunkon a belső szelfi forradalom!
Ebben a folyamatban nincs semmi titokzatos vagy természetfeletti. Csak annyit kell tenned, hogy befelé fordítod a kamerát, és beugrik egy kép a jelenlegi lelkiállapotodról: Mit látsz? A meditáció, a befele figyelés néhány korai formája a rituális tánc, a mantrák szavalása vagy a keresztezett lábakkal való ülés egy fa alatt. Ma már tudjuk, hogy a befele figyelést megélhetjük az edzőteremben, a jóga és a tai-chi órákon, az irodában, az osztályteremben vagy akár mosogatás közben is.
Készen állsz a meditáció elkezdésére? Könnyű. Fordítsd befele a kamerádat, és csatlakozz a belső szelfi forradalomhoz!
A szelfi pszichológiája
Felületes szinten a szelfi véletlenszerű, egyszerű módja annak, hogy pillanatképeket közölj önmagadról. Használható ellenőrzésként vagy egy változás dokumentálására. A szelfi azonban értékes információkat is ad nekünk.
A szelfi alapján értékelhetjük:
- a megjelenésünket,
- gondolatainkat,
- érzelmeinket.
Hogyan készítsünk belső szelfit?
Próbáld meg a kamerát befelé fordítani. Vess egy pillantást a saját elmédre. Hagyj időt arra, hogy eljuss a belső csend állapotába. Ezután vizsgáld meg a belső pillanatképedet annak nyilvánvaló formájában: próbálj meg nem ítélkezni, elutasítani vagy megmagyarázni. Csak figyelj, légy nyitott és érdeklődő!
Kérdések, melyeket feltehetsz önmagad számára:
- Mi zajlik bennem?
- Milyen gondolatok és érzelmek kavarognak bennem?
- Hogy érzem magam?
- Zaklatott vagyok, vagy arra figyelek, amit a jelenben csinálok?
- Ideges vagyok vagy nyugodt?
- Fáradtnak érzem magam, vagy tele vagyok energiával?
Belső önportrénk vezet az éberséghez
Időnként vonakodunk befelé fordítani a figyelmünknek, mert félünk attól, amit láthatunk. A befelé fordulás kihívást jelent: kritika, ítélkezés és csalódottság merülhet fel bennünk. A befelé figyelés azonban jelentős lépés – az önelfogadáson keresztül – a tudatosság felé. A belső szelfi lényege, hogy éljünk a jelenben, abban a pillanatban, – a belső csend állapotában- mielőtt reagálnánk egy adott helyzetre.
Amikor eljutsz a belső csendbe állapotába, akkor a figyelmed kizárólag a csendre irányul, éber vagy. A folyamatos figyelem tudatállapota az éberség. Minél jobban átadod magad ennek a folyamatnak, annál csendesebb ember leszel, annál kevesebb dologra fogsz tudatlanul reagálni.
Az egónak az a legnagyobb kihívás, hogy csendben maradjon, hogy ne legyen, viszonyulás, reakció azokhoz a folyamatokhoz sem, ami a bensőnkben zajlik. Figyeld meg a napi rutinodat, az érzéseidet, amikor eszek, dolgozol vagy beszélgetsz valakivel. A belső csend, a szemlélődés állapotában arra figyelsz, ami bent zajlik, nem reagálsz, nem viszonyulsz, hanem elfogadod, és egyszerűen csak engeded, hogy áramoljon tovább.
Attól működik jól az érzékelésed, ha csend van benned! Tudnod kell, hogy minden, amit érzékelsz, amit látsz vagy hallasz, minden, amit mások mondanak (ahogy azt te értelmezed magadban), amit érzékelsz a többi emberből, az mind benned zajlik.
Az az ember, aki tele van negatív gondolatokkal, és félelmekkel, aki következetesen reagál arra, ami önmagában zajlik, egész életében szenvedni fog.
Az az ember betegszik meg, aki reagál arra, ami önmagában zajlik. A saját érzelmeire, mert nem tudja, hogy az érzelmek azok a gondolkodásra adott automatikus biokémiai válaszok. Az érzelmeket szemlélni kell, nem reagálni rájuk.
A félelem és a szorongás is akkor jön létre, azzal marad fent, ha reagálsz a saját érzelmeidre, félelmeidre. A negatív gondolatok – ahogy haladsz ezen az úton, és egyre többet vagy belső csendedben – egyre ritkulni fognak, de úgy ritkulnak, hogy közben egyre régebbi gondolatok jönnek fel. A végén még a gyermekkori gondolatok is előjönnek. Adott esetben akár nem saját, hanem szülő, nagyszülői gondolatok is, mivel azok programként rögzültek benned.
Ezeket ugyanúgy el kell engedni, ez része a folyamatnak, aminek végén az egódból nem marad semmi csak a tested. De a testednek a működése, ami ugye a tested szolgáltatja a lelket és az elmét is. A tested működése, – miután így kitisztul – eszközzé válik a szellemed részére. Tele leszel intuícióval, szinkronicitással, látásokkal, érzékelésekkel. Tudni fogod, hogy melyik dolog kihez tartozik, mert nem hozzád tartozik. Ugyanis, ha benned csend van, akkor amit érzel, hallasz, látsz az mind a külvilágé, nem a tiéd.
