A gyógyító kerék az amerikai indiánok szent helye a szellemvilággal való kapcsolatfelvételre
BIGHORN-HEGYSÉG, USA, WYOMING, K.E. 1500 – KR. U. 500 KÖRÜL
Az Egyesült Államok északi síkságain és Kanada déli részén sokfelé találhatók kőből épített gyógyító kerekek. Vannak köztük kifejezetten nagyok, akár 12 méter átmérőjű körök is. A Bighorn-hegységben található pompás történelem előtti kőépítmény az amerikai indiánok hatalmas és szent kozmológiai területe volt.
A gyógyító kereket, amelyet eredetileg egy ősi azték- tanoan kultúra idején építettek valamikor Kr. e. 1500 – Kr. u. 500 között, először varjú indián vadászok fedezték fel közel 300 évvel ezelőtt. Mivel azonban féltek az energiájától, és ennek híre ment a síkságokon, más bennszülött törzsek is félni kezdtek tőle. A varjúk számára a gyógyító kerék képviselte azt a helyet, ahol a föld első emberei megjelentek alvilági szellemekként a hatalmas középső kőhalom által képzett csatornán keresztül.
Azok a varjúk, akik a szertartásaikhoz használták a gyógyító kereket, úgy hitték, hogy azt egy Égett Arc nevű fiú miatt hozták létre. A fiú csecsemő korában beleesett a tűzbe, és súlyos sérüléseket szenvedett. Amikor Égett Arc a tízes éveibe lépett, elindult látomást keresni a hegyekbe, ahol böjtölt, és megépítette a gyógyító kereket. A keresése során elzavart egy állatot, amelyik sasfiókákat támadott meg. Cserébe egy sas elvitte a hátán, és az arca visszanyerte eredeti épségét.
A legtöbb indián nép szerint a gyógyító kerék Wakan Tankát, a „Nagy Szellemet” képviseli.
Az indiánok nem ugyanabban az értelemben használják a „gyógyítás” fogalmát, mint mi. Náluk ez gyakorlatilag a természetben elidegeníthetetlenül meglévő életerőre és az embernek arra a személyes erejére vonatkozik, amely képessé teszi arra, hogy lénye teljessé váljék. Az indiánok spiritualitásában a gyógyító kerék a kapcsolatot és harmóniát képviseli, a föld minden élőlénye közötti békés kölcsönhatás szimbóluma. A tudósok szerint a kerekek szertartásos vagy rituális célt szolgáltak, és beigazolódott, hogy némelyikükben táncoltak is. Más kerekeket valószínűleg a rituális látomáskeresés részeként használtak.
Egy elmélet szerint néhány gyógyító keréknek csillagászati jelentősége is lehetett, és a kerék leghosszabb küllője egy adott csillagra mutathatott az év egy meghatározott szakában. Ez azt sugallja, hogy a kerekeket az év bizonyos napjainak megjelölésére is használták. Több sziklát vagy nagyobb követ helyeztek el a talajon kör alakban. A kövekből Kirakott vonalakkal küllőket képeztek vagy elhatárolták a kör egyes cikkeit.
Úgy vélik, hogy a gyógyító kerekeket földrajzi irányok megjelölésére is használták, valamint a Nap, a Hold és bolygók földhöz viszonyított mozgásának a bemérésére. A kőépítmények fontos szerepet játszottak bizonyos ceremóniákban és tanításokban, valamint szent helyet biztosítottak az adott kultúra teremtő istenének címzett köszönetnyilvánításokhoz.
A gyógyító kerék általában jelentős szimbólumokat kapcsol a négy irányhoz, valamint az ég-atyához, a földanyához és a lélekfához. Ezek az egészség és az élet ciklusainak a dimenzióit képviselik. Általában jól megkülönböztethető színek, például fekete, vörös, sárga, és fehér képviselik a négy égtájat (kelet, dél, nyugat és észak). A négy irány egyéb szimbólumrendszerei utalhatnak az életszakaszokra: születés, fiatalkor, felnőttkor, időskor; az évszakokra: tavasz, nyár, ősz, tél; és a természeti elemekre: tűz, levegő, víz, föld.
Gyakran képviselnek állatokat, például sast, medvét, farkast és bölényt, valamint a szertartások során használt növényeket – dohányt, perjét, zsályát és cédrust – az elemeknek megfeleltetve, illetve időjárási mintákat és emberi tulajdonságokat. A kerék számos különböző formában jelenhet meg, de leggyakrabban műalkotásokon, festményeken vagy sziklarajzokon látható, illetve fizikai építményként a földön, mint például a Bighorn-hegység-ben.
Az indián rituálék és mágia mai követői, illetve bizonyos New Age-, wicca- vagy újpogány közösségek ma is több különböző szinten használják a kereket és szimbolikus erőit.
A kör a természeti és személyes erőket képviseli tökéletes egyensúlyban, és megmutatja, hogy minden mindennel összefügg, és a kozmikus egész része. Olyan sámántérkép vagy filozófiai rendszer, amelyet útmutatóként alkalmazhatunk az útkeresésünkben és segíti a földelésünket, ha belső utazásokra indulunk. Segítheti az útkeresést az életben és a ráhangolódást az életünket befolyásoló természeti energiákra.
Forrás: Sarah Bartlett – Az Univerzum titkairól
