Sok cikkemben hangsúlyoztam, hogy ha változást szeretnénk elérni az életünkben, akkor a jelen gondolatainkra kell koncentrálnunk, hiszen ezek határozzák meg az életünket. Ha pozitívan gondolkodnánk, akkor kellemes, szeretettel teljes élethelyzeteket, kapcsolatokat vonzanánk magunkhoz. Sokan így is élnek, pozitív megerősítéseket mondogatnak magukban, a változás azonban nem érkezik meg. Ennek egyik oka lehet az önvád.

Önutálat, önvád

  • Nem vagyok elég jó!
  • Nem érdemlem meg!

Az önvád vagy önutálat azokból a negatív – legtöbbször gyermekkori – sérelmekből, kritikákból tevődik össze, melyeket megtapasztaltunk egykor. Leginkább szüleinktől, rokonoktól, barátoktól kapott kritikák, testi-lelki bántalmazások befolyásolják az önmagunkról kialakított képet. A minket ért kritikák alakították ki belső elvárásainkat, amelyek szerint élünk. Hogy megszabaduljunk az önvádtól, el kell engednünk azokat a sérelmeket, melyek hatására úgy gondoljuk, hogy nem érdemeljük meg, amire vágyunk. El kell jutnunk addig, amíg már ellenállás nélkül ki tudjuk mondani önmagunknak:

  • Szeretetreméltó, jó ember vagyok!
  • Megérdemlem, amire vágyom, megérdemlem a boldogságot!

Mit tegyünk, hogy megszabaduljunk az önvádtól, önutálattól?

  • Ne hibáztassuk a szüleinket, azért, amit és ahogy mondtak vagy cselekedtek! Mindenki csak azt tudja megtanítani a másiknak, amit ő maga már megtanult. Szüleid viselkedése, mellyel bántottak, kritizáltak téged, nem volt tudatos. Nem tudták, hogy mi lesz a következménye.
  • Vállalj felelősséget a gondolataidért és az önmagaddal szemben támasztott elvárásaidért! Ezek olyan beidegződések, melyeket bármikor képes vagy megváltoztatni.
  • A múltban történt eseményeket már nem tudod megváltoztatni, de a múlt eseményeihez való hozzáállásodat igen.

1. Gyakorlat

Fogj egy papírt vagy füzetet, és írd le azokat a dolgokat, mondatokat, melyekkel a szüleid, rokonaid, barátaid kritizáltak, megbántottak, megaláztak téged.

Ezután írj még egy listát azokról a dolgokról, amikor dicsértek, szerettek az elvárások, melyeket megfogalmaztál önmagadnak, hogy melyek az szüleid, rokonaid, barátaid.

Ha megvizsgálod a két listát, ki tudod olvasni belőle azokat az elvárásokat, melyeket megfogalmaztál önmagaddal szemben, azért, hogy mások elfogadjanak.

Ahhoz, hogy begyógyítsd a múlt sebeit, megbocsájtásra van szükséged. A megbocsájtás nem egy szívesség, amit odadobsz annak az embernek, aki megbántott téged. A megbocsájtás egy rítus, mellyel felszabadítod önmagad!

 

2. Gyakorlat

Hunyd le a szemed, és képzeld magad elé azt a személyt, aki fájdalmat okozott. Majd mond ki: megbocsájtom neked, hogy…!  Sorold fel a sérelmeidet, ami csak eszedbe jut. Ha érzed az ellenállást magadban, akkor ismételd meg a gyakorlatot. Ha már nincs benned ellenállás, érezni fogod, hogy megkönnyebbülsz és boldogabb vagy, megszabadultál egy tehertől. Ugyanezt végezd el önmagaddal is. Állj a tükör elé, és kezd el sorolni, megbocsájtom magamnak, hogy… Majd mondogasd magadnak: Elfogadom magam, elfogadom magam, és így tovább.

 

Boldogtalanságunk okai - önutálat, önvád

Önmagad és az életed megváltoztatása – út a boldogság felé

Önmagad megváltoztatása az első lépés. Nem kell tudnod, hogyan kezdj hozzá, csak akarnod kell, a segítség mindig megjön.

 

3. Gyakorlat

Írj egy listát arról, hogy mit kell tenned ahhoz, hogy megváltozzon az életed. Ha kész vagy olvasd el újra. Felszabadító, boldog érzés tölt el a listád olvasása közben? Valószínűleg nem! Ennek egyik oka lehet a listád megfogalmazása, ezen belül is a „kell” szó. Ha kimondod, hogy ezt vagy azt kell tenned, az mindig egyfajta kényszer, muszáj megtenni. Fogalmazd át a listádat, kezd a mondataidat az „akarom” szóval!

  • Ha tényleg akarom,…
  • Ha igazán akarom,…

Ugye, máris jobban hangzik! Kimaradt valami az „akarom” listából, ami a „kell” listában szerepelt? Ha így van, akkor ebből világosan láthatod, hogy hosszú éveken keresztül azért bántottad magad, mert nem csináltál meg olyan dolgokat, amelyeket nem is akartál csinálni. Az „akarom”listából az is kiderül, hogy mi az, amit szerettél volna csinálni, de nem csináltad, mert féltél tőle.

 

Önszeretet vagy önsorsrontás

Mennyire szereted önmagad? Vannak olyan dolgok, melyeket megtagadsz magadtól, pedig jó érzés lenne számodra? Ha igen, akkor az biztos, hogy nem az önszeretetből fakad!  Mindenkinek vannak kisebbségi érzései, hozd fel a tudatalattidból, írj egy listát a füzetedbe: Mi jelzi azt, hogy nem szereted önmagad?

Ahhoz, hogy az önsorsrontásból átlépj az önszeretet állapotába, fel kell hagynod az önkritikával. Hajítsd ki az elmédből a korlátozó hitrendszereket! Tudnod kell, hogy miben hiszel, és aszerint élsz majd. Figyelj arra, ahogy kommunikálsz. Ne mondj ki semmi olyat, amire nem vágysz, nem akarsz.

 

Boldogtalanságunk okai - önutálat, önvád

Az ellenállás módjai

Beidegződés

A beidegződéseket te hoztad létre, az általad megtapasztalt események hatására. Megtanultál úgy reagálni a körülményeidre, hogy ne bántsanak, hogy megfelelj másoknak. Megtanultál védekezni a támadások ellen. De ezek mind öntudatlan érzelmi reakció, melyeket a félelem, a harag, a bűntudat vagy a kritika vált ki belőled. Ha felismered a reakcióidat és elengeded a beidegződéseidet, az ellenállás is megszűnik, és a kívánt változás végbemegy benned és körülötted.

 

Halogatás

A halogatás az az állapot, mikor már tudod, milyen a reakció mentes, tudatos cselekvés, de mégsem teszed. Ennek egyik oka lehet az önvád, „nem vagyok elég jó!” „Nem tudom megcsinálni!” A másik oka lehet az „áldozatszerep”. Ha áldozatnak neveltek, és ebben a szerepben tetszelegsz, mindig másokat fogsz hibáztatni ahelyett, hogy vállald a felelősséget és változtass az életeden.

Hogy valóban látványos és tartós eredményeket érj el, kitartónak kell lenned! Ne állj meg félúton! Minden egyes gyakorlattal egyre jobban és boldogabban fogod érezni magad! Amint kezded elhagyni az önbüntető programjaidat, beidegződéseidet, halogatásaidat, önmagad után az életkörülményeid is a kívánt változáson fognak keresztül menni. Sok sikert!

 

Gyakorlatok forrása: Louise L. Hay