Az intuíció tudománya -az intuitív kötődés

Az intuícióval kapcsolatos legfrissebb felfedezések közül igen sokat a HeartMath Intézet tudósai tettek, és megvizsgálták, mit jelentenek az életünkben.

A huszadik század eleji tudósok követ­keztetéseihez hasonlóan a modern IHM-kutatások is azt mutat­ják, hogy szívünk funkciója sokkal mélyebb és finomabb, mint ahogy korábban elismerték.

Ha megismerjük azokat a tényezőket, amelyek testünkben elősegítik az intuíciót, akkor újra előidézhetjük ezeket a fel­tételeket, amikor akarjuk, ahelyett hogy arra várnánk, hogy alkalmanként és véletlenszerűen megtörténjenek. Szerencsére két évtizedes kutatás után az IHM kutatói kidolgozták a technikákat, amelyek segítenek nekünk ezt megtenni. Egy 2007-ben végzett kutatás nyújtotta az első tudományos bizonyítékok egyikét azt illetően, mi történik a szívünkben és az agyunkban az intuíció pillanatai alatt, és ez elárulja, hogyan tudjuk szándékosan újra kialakítani ezeket a feltételeket.

Az IHM-kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja az egyik is­mert legerősebb érzelmi kapcsolatot: az intuitív kötődést anya és gyermeke között. Korábbi eredmények alapján, melyek azt mutatták, hogy „a szív által generált jelek képesek befolyásolni másokat körülöttünk”, ebben az adott kísérletben monitorokkal mérték az anya agyhullámait (EEG) és a baba szívverését (EKG), míg az anya ölében tartotta a babát. Arra számítottak, hogya baba szívének és az anya agyának elektromos mezeje között lejátszódó interakció figyelmezteti a nőt a baba szükségleteire.

Eleinte a csecsemő szívverésének befolyása nem volt észlelhető az anya agyában. Amikor azonban felkérték az anyát, hogy irá­nyítsa a figyelmét a babára, és fókuszáljon kifejezetten gyer­mekére, a hullámok mintája az agyában alapvető és váratlan módon megváltozott. Amikor az anya a babájára összpontosította figyelmét, a baba szívverése tükröződött az anya agyhullámaiban. A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az anya azzal, hogy szándékosan gyermekére irányította figyelmét, érzékenyebbé vált és ráhangolódott a babája szívének elektromágneses jeleire.

Noha ez a tanulmány életünk számos területén jelentőséggel bír, az oka, hogy itt bemutatom, maguknak a tudósoknak a szava­ival foglalható össze legjobban: „Ezekből az eredményekből érde­kes következtetéseket tudunk levonni: az anya pszichofiziológiai szempontból koherens állapotban érzékenyebbé vált csecsemője finom elektromágneses jeleire.” A koherencia az energia harmó­niájaként határozható meg, amely elektromos jelként jön létre két szerv között a testben – ebben az esetben az anya szíve és agya között.

Az IHM és más kutatóintézetek további tanulmányai arra utal­nak, hogy az anya és gyermeke által bemutatott ilyen intuitív kapcsolat kiterjeszthető: képesek vagyunk rá, hogy agyhullá­mainkat mások finom energiamezejére hangoljuk az érzelmileg támogató, gyógyító imától kezdve az információátadó kapcsola­tokig, függetlenül attól, mekkora távolság van köztünk.

 

Az anya és gyermeke között létező érzelmi kötelék ma már tudományosan dokumentált olyan tanulmányok révén, amelyek betekintést nyúj­tanak az intuitív kapcsolódásba, amelyet mindannyian kifejleszthetünk a saját társas kapcsolatainkban.

Intuíció igény szerint

Az előző példákban az emberek közötti intuitív kapcsolat spon­tán módon jött létre. Semmi különlegeset nem tettek, hogy tudatosan kezdeményezzék ezt a dolgot. Csak úgy megtörtént. Az ilyen intuíció megtapasztalása gyakori azokkal az emberekkel, akikkel szoros érzelmi kapcsolatban vagyunk, mert ami az életük­ben történik, a mi életünkre is jelentős hatással van. A szakkife­jezés erre az intuitív élményre a pszichofizikai koherencia, melyet gyakran egyszerűen koherenciának rövidítenek.

Bár csodálatos tapasztalat lehet a másik személlyel való mély kapcsolat, ha ez spontán élmény, nehéz támaszkodni rá, hogy utat mutasson nekünk azokban a pillanatokban, amikor legin­kább szükségünk van rá, mert soha nem tudjuk, hogy mikor lesz újra ilyen élményünk, vagy lesz-e egyáltalán.

Ha csak ülünk valahol, és várjuk, hogy lehulljon a fátyol, hogy az univerzum megmutassa nekünk, melyik orvost válasszuk, melyik állásajánlatot fogadjuk el, mikor szakítsunk, vagy hogy felhívjuk-e a barátunkat, aki miatt aggódunk, akkor valószínűleg sokáig fogunk várni. Ennek oka az, hogy a spontán intuíció lényege pontosan ez: spontán! Akkor történik, amikor akar, és nem mindig akkor, amikor szükségünk van rá.

És itt lép be a képbe az igény szerinti intuíció.

Csakúgy, ahogy be tudjuk kapcsolni a tévénket, és ki tud­juk keresni azt a csatornát, ahol azt a filmet játsszák, amelyik­nek kasszasikere volt, és mindezt azon a napon és abban az időpontban, amit választunk, ugyanígy akkor koherenciát is létre tudunk hozni agyunk és szívünk között, és kiválthatjuk az intuíció lehető legmélyebb állapotát, amikor akarjuk. Megvan az a képességünk, hogy tudatosan és szándékosan kiválthassuk mély intuíciónkat, és ez felébreszti a szív bölcsességét, ami ko­rábban szórványosnak és nehezen megfoghatónak tűnt. Amikor Kaye és az Irakban lévő fia közötti kapcsolatra gondolunk, kezd­jük megérteni ennek a képességnek a kiaknázatlan lehetőségeit az életünkben.

Ez a potenciál elérhető számunkra a mindennapi életünk­ben. És általában a mindennapi életünk fájdalmai azok, ami­kor leginkább szükségünk van az intuíciónkra. Az 1990-es évek végén abban kellett döntést hoznom, kivigyek-e egy csoportot Egyiptomba, vagy ne – ez jó példa az olyan kérdésre, amelyre nincs egyértelmű válasz. És tökéletes példa egy olyan alkalom­ra is, amikor a szív intuitív útmutatása tiszta, közvetlen és pon­tos volt.

 

Forrás: Gregg Braden: Az emberiség ereje